Vízügyi Közlemények, 1943 (25. évfolyam)

1-2. szám - III. Csukás Károly: Sűrített levegő alkalmazása a vízalatti alagútépítésben

sűrített levegő alkalmazása 95 megszilárdítsa. A talaj fagyaszt ás azonban csak a legnagyobb teljesítményű ammóniákos hűtőberendezéssel végezhető el gazdaságosan és csakis áramlásban nem lévő talajvizeknél. A hűtőberendezés általában kompresszorból, kondenzátorból, réfrigérât or ból, keringetőszivattyúból és a fagyasztócsőhálózatból áll. A hűtőberendezés működése a következő (11. ábra): A kompresszor ammóniákgőzt szív be és ezt nagy nyomással 11. ábra. Talajfagyasztó hűtőberendezés sémája. sűríti. Az ammóniák a kondenzátorban erősen lehűlve, folyékonnyá válik, majd fojtószelepen át a refrigerátor csőkígyójába kerül, ahol nagy nyomással hirtelen expandál és ezáltal a réfrigérâtorban keringő konyhasóoldatot —5(°-ra hűti le, majd visszakerül a kompresszorba. A hűtőfolyadékot egy kis szivattyú nyomja keresztül a vizes talajban elhelyezkedett hűtőrendszeren. Az eljárás hátrányai: az eléggé bonyolult berendezés, a sűrű: körülbelül 80 cm-enként szükséges fagyasztócsőrendszer elhelyezése rendkívül nehézkes, a megfelelő teherbírású réteg átfagyasztása nagyon hosszadalmas, a talaj hővezető képességétől függ s rendszerint heteket, hónapokat vesz igénybe, emiatt ez az eljárás a legköltségesebb, igaz viszont, hogy a legbiztosabb talaj megkötési módok közé 1 ari ozik. Alkalmazása főleg ott indokolt, ahol a nagy mélységek miatt a sűrített levegő használatára nem kerülhet sor s így más módszer nem áll rendelkezésre. Az igen nehézkes és hosszadalmas csőelhelyezések miatt főként aknasüllyesztésekr.él használják, így a közelmúltban épült Schelde-alagút 10-35X 12-20 méter keresztmetszetű aknáit 26-5 m mélységre fagyasztással süllyesztették. Magyarországon most van alkalmazásban egy bánya-aknánál.