Vízügyi Közlemények, 1943 (25. évfolyam)

1-2. szám - III. Csukás Károly: Sűrített levegő alkalmazása a vízalatti alagútépítésben

90 CSUKÁS KÁROLY A kivájás végrehajtása, valamint a falazat megépítésének módja nagy mérték­ben függ attól, hogy száraz talajban vagy vizes talajban épül-e az alagút . Ennek megfelelően a víz­alatti alagutak építésénél a következő módszerek jöhetnek számításba: A régi bányászmódszer (dúcolás alkalmazása) : állékony talajban szabad levegőn, vizet tartalmazó talaj­ban kémiai talajmegkötéssel, vizet tartalmazó talajban fagyasztással, vizet tartalmazó talajban sűrített levegő használatával. Bányászmódszer szerint épült a világháború után az Apennini-alagút Bologna és Florenz között 18-5 km hosszúságban. Mivel a vízalatti alagútépítéseknél csak­nem kizárólag ezt az úgynevezett belga módszert használják (4. ábra), ezért ismer­tetem e kivájási rendszert. Előrehajtás pajzs segítségével : Száraz talajban szabad levegőn, vizes talajban sűrített levegővel. Ismertetem a káposztásmegyeri Duna alatti alagutak pajzzsal való építésének bevált módszerét (5. ábra). Előre elkészített részekből összeál­lított alagút: a) az előre kikotort csatorná­ba való süllyesztés utólagos bete­metés mellett (6. ábra), b) az előre elkészített alagút ­szekrényt tartalmazó caisson ok lesüllyesztése sűrített levegő se­gítségével, c) nyílt árokban való építés talajvízszintsüllyesztés mellett. Ismertetem Berlinben a Spree alatt épült alagút keresztmetsze­tét, amely ezzel a módszerrel épült (7. ábra). 6. ábra Kotrással épült földalatti-vasút alagútjának keresztmetszete. IL 7. ábra. Caissonok süllyesztésével készült alagút.

Next

/
Thumbnails
Contents