Vízügyi Közlemények, 1943 (25. évfolyam)

1-2. szám - III. Csukás Károly: Sűrített levegő alkalmazása a vízalatti alagútépítésben

sűrített levegő alkalmazása 91 2. Alagútépítés száraz talajban. Vízmentes és állékony talajban az alagútépítés bármely módszerrel simán lebonyolítható s csupán a gazdaságosság dönti el. hogy adott esetben melyik a kedvezőbb megoldás. Nyílt bevágás készítése laza talajban 15 méter, kemény és állékony talajban legfeljebb 20 méter mélységig fizetődik ki, ennél nagyobb mélység esetén az alagút fúrása már olcsóbb megoldást ad. Különösen rövid hosszaknál általában a bányászmódszert szokták használni, mivel a legkisebb költséggel hajtható végre vele az alagút megépítése. A bányászmódszer hibája egyrészt, hogy a sok dúcolás miatt nem tartozik a gyors eljárások közé s ha a talaj nem elég állékony, esetleg nagy mennyiségű dúcanyag megy veszendőbe, másrészt a dúcolás sohasem készíthető teljesen tökéletesre s ezért elmozdulások mindig létrejöhetnek. Ha a kivájás lassúsága miatt a hegy anyaga sokáig marad dúcolva s ezáltal a falazat elkészítése késik, igen nagy talajmozgások léphetnek fel. Éppen ezért az alagutak építésének általános szabálya, amelyet nem lehet eléggé sokszor hangoztatni, hogy a szelvény kivájását azonnal, késlekedés nélkül kövesse a falazat elkészítése. Ennek a szabálynak betartása esetén semmiféle komoly nehézség nem lehet az építés folyamán. Túlzott gyors előrehajlásnál a talajrétegeződés bizonytalansága következtében, amely még mutató fúrások alkalmazásával sem állapítható meg biztosan, bármikor laza talajra akadhatunk. Ilyen esetben azután, különösen nagyobb átmérőknél, nehezen tartható kézben a kivájt szelvény, minek kapkodás és sok esetben beomlás a következménye. Olyan helyeken, ahol a korszerű gyors megépítés a fontos, vagy változóak a talajviszonyok, nagyobb hosszak mellett leginkább az excavátoros pajzsokat alkalmazzák, mert a mechanikus kivájás következtében dúcolásra semmi szükség nincs, tehát az építés gyorsan és teljes biztonsággal elvégezhető, különösen akkor, ha a falazat készítéséről is gépi berendezéssel gondoskodnak. Városokban a földalatti vasutak építésénél, ahol házak alatt vezet el az alagút s emiatt a legkisebb talajmozgás sem engedhető meg, a pajzzsal való építés az egyedüli biztos megoldás. A nyilt árokban való építés inkább kisebb mélységben fekvő alagút aknái jöhet számításba, mivel nagyobb mélységek esetén túlságosan költséges megoldást ad. 3. Alagútépítés vizes talajban. Vizes talajban az alagutak megépítése rendszerint nagy nehézségekkel jár, mert az ilyen talaj vízbetörésekkel együtt fellépő beomlásokra hajlamos s ezért az építés nagy óvatosságot igényel. Általában két esetet különböztethetünk meg, mégpedig: a teljesen folyékony talajban, a részben folyékony vizes talajban való építést. Teljesen folyékony vizes talajban talán a legegyszerűbb eljárást lehet alkalmazni. Ilyen esetben ugyanis, teljesen lezárt pajzshomlokfallal lehet dolgozni, illetve a homlokfalon alkalmazott különböző nagyságú, szabályozható és lezárható nyílásokon, a pajzsnak állandó előrenyomása közben, a folyós anyagot beengedni.