Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - X. Magyar Kálmán: Csoportos és házi csatornázás és szennyvízkezelés

CSOPORTOS ÉS HÁZT CSATORNÁZÁS 89 tartása biztosítva legyen. Ezenkívül az oldómedeneés derítőnek különösebbképen kialakítandó része nincsen. A friss vizes derítőberendezésnél a keresztmetszetet úgy válasszuk meg, hogy a mélység 3 — 4 m-nél kisebb ne legyen, mivel erre a metános erjedés létrejötte szempontjából szükség van. Az ülepítő tér csúszófelületeit, melyek mentén a kiválott iszap a rothasztó térbe lecsúszik, tekintettel a friss iszap nyúlós nehezen folyó tulajdonságára, a vízszinteshez viszonyítva 60°-nál kisebbre ne vegyük, hogy a kiválott iszap e felületeken le ne ülepedhessen, mivel ez esetben rothadhatna és megfertőzhetné az ülepítőtér friss vizét. Az ülepítőtérből a rothasztótérbe vezető nyílás szélessége lagalább 12 cm legyen. A berendezés alján összegyűlő kirothadt iszap könnyebb kiszivattyúzására, vagy lebocsátásóra célszerű a fenéket is lehetőleg 45°-nál nem kisebb hajlással készíteni, hogy a kirothadt iszap kiemelése alkalmával, az iszapnak a kiemelő cső felé való csúszását ezzel is elősegítsük. Hogy teljessé tegyük a képet, a házi mechanikai derítőberendezések kezelésére is ki kell térni, mivel minden derítő állandó periodikus felügyeletet és kezelést kíván, amely nélkül a berendezés helyes működése nem is várható. Az oldómedeneés derítő kezelésénél különösebb gondosságra nincsen szükség, mindössze az első medencerész vizének tetején összegyűlő úszó iszapot és a medence fenekére leülepedett kirothadt iszapot kell időnként eltávolítani. A friss vizes derítőberendezés tetején összegyűlő úszó iszapot a szükséghez képest 2—4 hetenként ugyancsak el kell távolítani és ugyanekkor a csúszófelületekre esetleg rátapadt iszapot is fel kell lazítani és le kell szórni az alsó rothasztó térbe. A fer éken összegyűlő kirothadt iszapot pedig — azonban csakis érett állapotban — időnként le kell bocsátani, vagy ki kell szivattyúzni, de csak annyira, hogy az érett iszap x/

6-öd—

1/

6-od része bennmaradjon. Az érett iszap e részének visszahagyása az erjedési folyamat folytonosságának fenntartása érdekében feltétlenül szükséges. Az érett iszap könnyen folyós, szemben a nyúlós és nehezen folyós friss iszappal és így a kiszivattyúzás sem okoz különösebb nehézséget, csak az időpontját kell mindig a beérésnek megfelelően megválasztani. A házi derítőberendezések másik csoportját a biológiai derítők képezik, amelyek vagy mestercéges, vagy természetes biológiai folyamat szerint működnek és az a feladatuk, hogy a szennyvizeket — ahol arra szükség van — a mechanikailag már ki nem választható, rothadóképes anyagoktól, vagyis a kolloid és oldott organikus szennyeződésektől is megtisztítsák. A mesterséges biológiai folyamat alapján működő derítőberendezések közül házi derítő gyanánt csak a csepegtető test jöhet szóba, mivel az ugyanezen csoportba sorolható eleven iszapos eljárást és a halastóban való derítést házi berendezéseknél természetükből folyólag nem lehet alkalmazni. A csepegtető test mint házi biológiai derítő bizonyos szemnagyságú időálló kőzetdarabkákból képezett kőzet tömeg, amelyen a szennyvizet, valamilyen elosztórendszer segélyével rávezetve, átcsepegtetjük. A kőzet darabkákon pár hónapi tizem után sikamlós tapintatú vékony bevonat képződik, amely bevonat atenyésztalaja azoknak a mikroszkopikus kicsinységű élőlényeknek, melyeket aerob bakté-