Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - IX. kendi Finály Lajos: A szennyvíztisztító berendezések építési és üzemi költségei

80 KENDI FTNÁLY LAJOS Lényeges különbséget kell tenni a derítők között a szerint is, hogy a derítőhöz csatlakozó csatornázásba a csapadékvizek is be vannak-e vezetve vagy sem, vagyis, hogy a csatornázás vegyes, vagy elválasztó rendszerű-e. Vegyes rendszer esetén ugyanis a derítőt nem a szárazidei tényleges szennyvízmennyiség alapján, hanem esővízzel hígult nagyobb szennyvízmennyiségre szokás méretezni, ezenkívül az esővíz fölös mennyiségét túlfolyón át lebocsátó és esetleg ezt az esővizet ülepítő berendezésről is szokás gondoskodni. Ezek a derítők tehát okvetlenül drágábbak, mint az ugyanakkora szárazidei szennyvízmennyiségre méretezett, de csapadékvizet nem kapó berendezések. Városi nagy szenny vízderítő berendezéseknél — ha a csatornázás vegyes rendszerű — kétszerestől ötszörösig terjedő hígítást szokás számítani. Leggyakoribb az az eset, amikor az I. fokozatú tisztításon a teljes esős szenyvízmennyiséget, a II. fokozatún az ötszörösen hígított, a III. fokozatún pedig a háromszorosan hígított szárazidei szennyvízmennyiséget (száraz szennyvíz) vezetik keresztül. A közbeiktatott túlfolyókon távozó esővizet ezenkívül sok esetben még külön is ülepítik. További megkülönböztetést kell tennünk a városi és házi derítők között is. Ezek között azonban a határvonalat nehéz megállapítani. Van olyan városi derítőnk, amely mind nagyság, mind terhelési viszonyok szempontjából házi derítőnek számít, mert csak a város központjának néhány nagyobb épületéből, elválasztórendszerű csatornázáson át kap házi jellegű szennyvizet. Viszont vannak olyan nagyméretű házi derítőberendezések, amelyek méreteik és rendszerük miatt már a városi derítők közé számítandók. Általában az egyetlen épület, vagy szorosan összetartozó és azonos rendeltetésű épületcsoport kiszolgálására való és csupán száraz szennyvízzel terhelt berendezést házi derítőnek, míg a közcsatornázás útján összegyűjtött és esetleg csapadékvízzel is terhelt szennyvizet tisztító berendezéseket városi derítőnek nevezhetjük. Ezenkívül vannak speciális ipari szennyvízderítők is. Míg a házi derítők csupán egynemű és csapadékvízzel nem hígított házi szennyvízzel terhelhetők, addig a városi szenny vízderítőkbe vezetett szennyvíz a lakóházak szennyvizén kívül csapadékvizet és ipari szennyvizeket is tartalmazhat. A házi derítők között ismét két csoportot kell megkülönböztetnünk és ezek egyikét házi kisderítőknek nevezzük. A kisderítők csoportjába a következőkben azokat a rendszerint 80—100 lakónál kisebb terhelésre méretezett derítőket soroljuk, amelyeket túlnyomóan kész alkatrészekből lehet a helyszínére szállítani. Az előzőkből látható az a sokféle szempont és körülmény, amely a derítőberendezések árát befolyásolja és az árak összehasonlításánál figyelembe veendő. Valamennyi variánsra lehetetlenség volna ártáblázatot bemutatni. A következő adatokat ezért csak a hazai tervezőket leginkább érdeklő főbb esetekre korlátoztuk. Ezek bemutatásának célja csak annyi lehet, hogy általános tájékoztatást nyújtson a tervezést megelőző hozzávetésekhez, vagy pedig különböző lehetőségek költség szempontjából való kiválasztásához. A költségek az 1942. évi tavaszi árak és a hazai viszonyoknak megfelelő kísérő körülmények alapján vannak kalkulálva. A primitív építésű (pl. a földpartok közötti nyilt ülepítő) berendezésekre nem térünk ki, hanem csak a szilárd építésű, a házi derítők csoportjában teljesen zárt, ezenfelül részben vagy egészben nyitott berendezésekkel foglalkozunk.