Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - VIII. Hidvéghy László: A szennyvíztisztítás gép berendezései

A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS GÉPI BERENDEZÉSEI 77 hasztás elve alapján működő telepek, egyébként számos előnyük dacára, majdnem teljesen kiszorítottak. Általában kimondható, hogy különösen nagyobb teljesítményű telepeknél korszerű szennyvíz iszapkezelésről, valamint gázhasznosításról megfelelő gépi berendezések alkalmazása nélkül ma már szó sem lehet. A biológiai szennyvíztisztító eljárások közül az élesztett iszapos eljárás kívánja a legtöbb és legsokoldalúbb és így legtökéletesebb gépi berendezést. Ezzel szemben a csepegtető testekkel és az öntözéssel való szennyvíztisztítás lényegesen kevesebb, vagy kedvező terepviszonyok mellett esetleg egyáltalában semmiféle gépi berendezést nem kíván. A szennyvíz és iszapkezeléssel kapcsolatban szóbankerülő gépi berendezésekre fokozottan vonatkozik a gyakorlatban való kísérletezés fontossága, továbbá az a tény, hogy minden új szerkezetről, bármily tökéletesnek látszik is működése elméleti szempontból, csak szennyvízzel, vagy iszappal való működés után állapítható meg gyakorlati értéke. Tiszta, vagy kevéssé szennyezett vízben kitűnően működő szerkezetek nagyobb, vagy különleges szennyeződés esetén (pl. szálas anyagok, rongyok stb.), sokszor teljesen használhatatlanoknak bizonyulnak és csak hosszú, sokszor évekig tartó kísérletezések, átalakítások után minősíthetők üzemképeseknek és gyakorlatilag jól használhatóknak. Hazai viszonyaink szempontjából a gépi tisztítású rácsok, szennyvíz és iszapszivattyúk, valamint az ülepítő medencékben lerakódott iszap eltávolítására szolgáló különböző szerkezetek érdemelnek különösebb figyelmet. A biológiai tisztítással kapcsolatban használt, főleg szennyvízlevegőzéssel kapcsolatos gépi berendezések inkább csak kisebb teljesítményű telepeknél (kórházak, laktanyák, fürdők stb.) szükségesek. Nagyobb lélekszámú jelenleg csatornázott városaink fekvése befogadók tekintetében a legtöbb esetben kedvezőnek mondható. Amenynyiben pedig szennyvíztisztításra szükség van, vagy lesz, leginkább csepegtető testekről vagy szenny vízöntözésről illetve az ezekhez szükséges gépi berendezésekről (szivattyúk, elosztó, permetező berendezések, csővezetékek stb.) lehet szó. Általában tartózkodjunk a gépek túlzott alkalmazásától, vagy az üzem túlságosan automatizálásától, mivel elméletben bármily előnyösnek, tetszetősnek látszik is az ilyen berendezések alkalmazása, a valóságban, egyrészt növeli a befektetési költségeket, másrészt igen könnyen hibaforrásokat és üzemzavarokat okozhat. A gyakorlatban a teljesen be nem vált, fölösleges szerkezeteket azután úgy is kikapcsolják az üzemből. Majdnem minden nagyobb szennyvíztisztítótelepen találunk ilyen üzemen kívül helyezett szerkezetet vagy kísérleti berendezést, mely a gyakorlati próbát nem állotta ki. A szennyvíztechnikus feladata, hogy az adott esetben a követelményeknek megfelelten a legegyszerűbb és leggazdaságosabb megoldást kiválassza, ha lehet gépi berendezések nélkül, ha pedig szükséges, a célnak legmegfelelőbb gépi berendezések, vagy szerkezetek alkalmazásával.