Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - VII. Andor György: A biológiai szennyvíz-tisztítás

68 ANDOR GYÖRGY Hazai viszonyok között nagyobb vidéki városainknál, ahol biológiai tisztásra van szükség, alkalmazásuk ajánlható. Kisebb városokra úgy a berendezés, mint üzemének költséges volta miatt azonban ajánlatosabb a csepegő testekhez, vagy ha megfelelő terület áll rendelkezésre talaj szűréshez, vagy öntözéshez fordulni. Talajszűrés. A szennyvíz tisztításának ennél a módjánál a szennyvizet a természetes talaj tisztítóhatásának tesszük ki. A tisztulási folyamat hasonló a csepegtető testeknél végbemenő folyamathoz. Itt is szükség van a talaj beérésére és a jó szellőzésre, csak míg ott a szűrőt lehetőség szerint a legmegfelelőbb anyagból építjük, a talaj szűrésnél csak a rendelkezésre álló talajok között válogathatunk, illetve azokhoz kell alkalmazkodnunk. Legmegfelelőbb a középfinom szemcséjű homok, homokos kavics és az erősen homokos agyag. De természetesen más talaj is használható. A megtisztított szennyvízmennyiséget azonban a talaj minőségéhez kell szabnunk, fontos továbbá az, hogy a talajvíz ne álljon nagyon magasan, mert a szennyvíz csak megfelelő vastagságú talajrétegen átszivárogva tisztul meg kielégítően. A talajszűrésre igénybe vett területet mezőgazdasági célra nem hasznosíthatjuk. A feladat itt csupán a szennyvíz tisztítása. Bőséges mennyiségű szennyvíz megtisztításához nagyon fontos a jó előtisztítás és különösen a szennyvízl)en úszó zsiradék és olaj távoltartása, mert az a talaj pórusait eltömi. Megfelelő földanyag esetén naponként és átlagban a talaj pihentetésére szánt idő hozzászámításával holdanként 140—160 m

3 szennyvíz tisztítható meg — ami fejenként és naponként átlagban 100 liter szennyvízmennyiséget számítva —, 1400—1600 ember szennyvizének felel meg. Kötöttebb talaj esetén természetesen ez a szám lényegesen lecsökkenhet. A talajszűrésnél a rendelkezésre álló területet 0'4—0-6 hold nagyságú részekre oszthatjuk fel, amelyekre felváltva vezetjük a szennyvizet. Az altalajt, ha csak nem kavics, célszerűbb alagcsövezni, hogy egyrészt az átszivárgott szennyvíz gyorsan elvezethető legyen, másrészt az altalaj hathatós szellőzéshez jusson. Talajszűréssel a szennyvíz hathatós megtisztítását lehet elérni. Ha a talajt nem terheljük túl, úgy a szűrőrétegen átszivárgó szennyvíz nem jön többé erjedésbe. Megvalósítása arányítva nem sokba kerül. Nálunk olyan helyen kerül alkalmazására sor, ahol nagyon sovány, áteresztő talajú föld olcsón áll rendelkezésre. Hátránya ennek az eljárásnak, hogy rendszerint nem egészen szagtalan, ezért lakott területek közelébe alkalmazása nem ajánlható. Öntözés. Az öntözéssel való szennyvíztisztítás abban különbözik a talajszűréstől, hogy míg az utóbbinál nem vagyunk tekintettel a mezőgazdasági termelésre, addig az öntözésnél a szennyvíz tisztításán kívül arra is tekintettel kell lennünk. Azonban a szennyvíztisztítással kapcsolatos és a tisztán mezőgadazsági öntözés között is különbség van. Míg ugyanis a mezőgazdasági öntözésnél csupán annyi vizet öntözünk el, mint amennyi az optimális terméseredmény eléréséhez szükséges,