Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - VI. Gálhidy László: A szennyvíz mechanikai tisztítása

a szennyvíz mechanikai tisztítása 51 seket kell tennünk, melyek a gyakorlatban nem teljesülnek. Legjobb, ha a közel 40 év óta összegyűjtött tapasztalati adatokra támaszkodunk. Az ülepítőmedencék, akár a homokfogók, függőleges és vízszintes átfolyásnak lehetnek. A függőleges átfolyásnak nem váltak be, így ezeknek ismertetéséről eltekintek. Egy kivételről, az eleven iszapmedencék utóülepítőjéről, a biologiai tisztítóberendezéseket ismertető cikk kapcsán fogunk hallani. A vízszintes átfolyású ülepítők helyes szerkesztésének elveit a következőkben foglalhatom össze. A medence hasznos űrtartalmát az érkező szennyvíz mennyisége szabja meg. A 3. ábrán példaként feltüntettem azt a bukógátas mérővel felvett érkezési diagrammot, amivel a pécsi telep méretezését végeztük. Ez természetesen több diagramm átlaga. A választott ülepítési idő Pécsett 1 y

2 óra. Látjuk a diagrammból, hogy az éjjeli kis vízmennyiségek után 8 órától 13 óráig körülbelül 75 lit./sec. vízmennyiségre lehetett számítani. Ezt a csatornahálózat várható növekedésére és a leiillepedett iszap által elfoglalt térfogatra való tekintettel 33%-al növeltük. Az így figyelembevett vízmennyiség és a másfél órának megfelelő 5400 másodpere szorzata adta a Pécsett alkalmazott 540 m

3-es hasznos űrtartalmat. Gondoskodnunk kell arról, hogy ez az űrtartalom ki is legyen használva, tehát már a bevezetés olyan legyen, hogy a víz az egész keresztmetszetben egyenletesen oszoljon el, holt terek a medencében sehol sem legyenek. A nagyarányú örvénylést feltétlenül meg kell akadályoznunk, mert az örvénylés egyrészt holt teret képez a medencében, másrészt a leülő szennyezést újra magával ragadja. Ilyenek képződésére először a medence beömlésénél számíthatunk, itt tehát a víz mozgási energiáját minél előbb és minél hatásosabban meg kell törnünk. A medence belsejében nagyobb örvények akkor keletkezhetnek, ha a medence főméretei, a hosszúság, a mélység és a szélesség egymáshoz közel állnak. Ebből a szempontból a köralakú alaprajz kevésbbé jó, mint a négyszög, ennél viszont jobb a hosszú téglány. A keresztirányú válaszfalak ugyanezen okból feltétlenül károsak, a vízszálak útjával párhuzamos osztások előnyösek. Meg kell jegyeznem, hogy a kisebb örvénylések elkerülhetetlenek, ezek azonban még hasznosak is, mert elősegítik a szennyezés pelyhekbe való összeállását, ami viszont gyorsabb ülepedésre vezet. Amerikában kísérleteznek is azzal, hogy egy ülepítőmedencét megelőző kis medencében a szennyvizet alapos mechanikai keverésnek vetik alá, hogy a pelyhesedést elősegítsék. Az eredmények állítólag várazáson felüliek. Az eszményi sebességeloszlás egy ülepítőmedencében az volna, ha a felszínen, ahol a víz először tisztul meg, a sebesség nagyobb és lefelé fokozatosan kisebb lenne. Ez a legforróbb nyári napok kivételével általában teljesül is, inert az érkező szennyvíz pár tized fokkal melegebb szokott lenni a medencében lévőnél, tehát a felszínen igyekszik továbbhaladni. Mindenesetre gondoskodnunk kell arról, hogy az úszóiszap visszatartására szolgáló merülőfalak ne nyúljanak 15—20 cm-nél 4* Л pécsi szennyvíz érkezési diagram

mja 3. sz. ábra.