Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - V. Hergár Viktor: Adalékok a csatornázás költségeihez

ADALÉKOK A CSATORNÁZÁS KÖLTSÉGEIHEZ Xi 4. így szó lehet a város esetleges vagyonának elidegenítéséi ől. Ez a mód természetesen csakis a vagyonosabb — főleg nagy földbirtokkal rendelkező — városoknál jöhet számításba. Lehet, hogy a háború után ez a kérdés a földkérdés megoldásával kapcsolatban előtérbe fog nyomulni. 6. Az önellátásnak egyik másik módja az alap teremtése szokot lenni. A rendes évi költségvetés keretében e célra félre szoktak tenni bizonyos összegeket és ezt alapként kezelik. Ez a módszer hosszadalmas és bizonytalan volta miatt nem nagy eredménnyel bíztat. 6. Volna még a tőkebeszerzésnek egy másik módszere is, mely abból az alapgondolatból indul ki, hogy mivel a háztulajdonosoknak van ingatlanuk értékemelkedésének révén elsősorban hasznuk a csatornázásból, a szükséges tőkét is ők adják össze, vagy ha erre nem képesek, akkor legalább tűrjék, hogy a rájuk eső részt az ingatlanukra bejegyzendő jelzálogbiztosítékra a város kölcsönképen felvehesse. Ily módon a kisemberek pénzéből lehetne nekik a szükséges közművet kiépíteni. Elöljáróban említettük, hogy a csatornázás folytonos tevékenység. Ebből következik, hogy a csatornázási munkálatok megindításához sohasem kell az egész csatornamű teljes költsége, hanem csak a központi berendezések, valamint a főée mellékgyűjtők, végül a legszükségesebb mellékcsatornák építéséhez szükséges tőke. Amint azt a szegedi és kaposvári példákkal illusztráltam, az egész költségnek ez a része a fele, vagy kétharmad része lehet. Ez az a tőke, melynek előteremtése gondot okoz. A többi beruházás már lényegesen kisebb ás hosszabb időre elosztva válik esedékessé, úgy, hogy egy jól megalapozott közüzem évi költségelőirányzatában is elfér. A magyar városok így fejlesztik ma is hálózatukat. így felsoroltam a csatornázás tőkeszükségletének előteremtésére vonatkozó különböző módozatokat, hogy ezek közül melyik, vagy melyek lesznek azok a módok, melyekkel a háború utáni új Európában elhelyezkedő erős Magyarország csatornázási tőkeszükségletének fedezésére valóban alkalmas lesz, azt ma még nem tudhatjuk, de megingathatatlan meggyőződésünk, hogy ez az idő el fog jönni és bennünket felkészülve kell, hogy találjon, nehogy akkor legyünk kénytelenek siratni az elpatópáloskodott időt és elszalasztani az első kínálkozó alkalmat, csak azért, mert a kérdés nem volt kellőképen előkészítve és kiérlelve.