Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - VI. Gálhidy László: A szennyvíz mechanikai tisztítása

•e A SZENNYVÍZ MECHANIKAI TISZTÍTÁSA. írta: GÁLHIDY LÁSZLÓ. Beteg pont a megoldatlan szennyvíztisztítási kérdés a városok életében. Az orvosok szerint egy betegség csak akkor gyógyítható eredményesen, ha ismerjük a beteg egyéniségét, ismerjük a kórokozót és tudunk a kórokozó ellen harcolni. Ha az orvosok megállapításait a mi kérdésünkre írjuk át, azt mondhatjuk, hogy a szennyvíztisztítótelep helyes megtervezésénél ismernünk kell a várost, ahová a telepet szánjuk, ismernünk kell az innen lefolyó szennyvizet, végül tisztában kell lennünk a szennyvíztisztítás módszereivel. Tekintettel arra, hogy a mechanikai tisztítótelepeket kívánom elsősorban ismertetni, a két első szempontot csak érintem. A város fekvése és a befogadó vízfolyáshoz való viszonya nagyjában meghatározza a szennyvíztelep helyét és a tisztítás kívánatos fokát. A szennyvíz előzetes vizsgálata a tisztítás módjára ad útmutatást. A vizsgálat mennyiségi és minőségi. Mennyiség mérésére jól bevált a regisztráló berendezéssel ellátott élesszélû bukó és a Venturi-rendszerű mérőcsatorna. A kettő közül a Venturicsatorna felel meg jobban, mert ez egyrészt kisebb vízszintesést kíván, másrészt nincsenek olyan alkotóelemei, ahol rongyok és más tisztátalanságok fennakadjanak. Az 1. képen bemutatom például a nürnbergi szennyvíztelep Venturi-csatornáe mérőberendezését. Jól látható a mérőcsatorna leszűkítése és a mérőcsatorna mellett elhelyezett regisztráló műszer. A szennyvíz minőségi vizsgálata nagy gyakorlatot, óvatosságot és gondosságot igényel. Módszereire és a mintavételek trükkjeire — sajnos — ennek a közleménynek a keretében nem térhetek ki, mindössze egy egyszerű kísérletet említek meg. Ha szennyvizet pár órán át egy edényben — mondjuk egy úgynevezett Imhofkehelyben — érintetlenül hagyunk, a szennyezés egy része a fenékre száll, illetve a felszínre úszik, a másik része a vízben marad. Az előbbi részt lebegő, az utóbbit oldott szennyezésnek szokás nevezni. Tulajdonképen egyik elnevezés sem szabatos, mert a lebegő részek jórészt a csatorna fenekén gördülnek, vagy a vízszínen úsznak és az oldottnak mondott szennyezések között a tényleges oldatok mellett pedig ott találjuk a kolloid oldatokat és azokat a rendkívül finom eloszlású szilárd szennyezéseket, amelyek még 10—12 óra üllepítési idő után is zavarossá teszik a vizet. Mindkét csoportban vannak szerves és szervetlen részek. A szennyvíz rothadásra hajlamos voltát mindig a szerves részek okozzák. Általánosságban — tehát olyan városokban, ahol az ipartelepek a szennyvíz háztartási jellegét nem nyomják el — az összes szennyezés 1/

3-a a lebegő szennyezés és úgy a lebegő, mint az oldott szennyezésnek közel fele szerves. A szennyeződés foka a nap különböző óráiban változó. Száraz időben nagyjában az időegységben