Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - V. Hergár Viktor: Adalékok a csatornázás költségeihez

adalékok a csatornázás költségeihez 37 számított 700 km-ig, amikor is az Eternitcső a harmadik helyre szorul. Megjegyzem azonban, hogy végeredményben melyik fajta csövet alkalmazzuk, arra nézve a csövek egyéb tulajdonságai lehetnek döntő befolyással. A 1. sz. ábra nem tartalmazza a portlandcementbetoncsövek egységárait, mert ez a mód nem alkalmas azok egységárainak feltüntetésére. A betoncsöveket ugyanis általában a kisipar állítja elő. így rendszerint abban a városban állítják elő, ahol azt felhasználják. Hogy mégis milyen viszony van a beton és másanyagú csövek közt, bemutatom a 2. sz. ábrát, ahol feltüntettem a 20 cm 0 kőagyag és karbobitcsövek, valamint a 40 cm 0 talpas betoncsövek budapesti egységárait az idő függvényében. Az egységárakat a Vállalkozók Lapja mellékleteként rendszeresen megjelenő Építőipari Anyagártáblázatból vettem. A több mint öt év adatait tartalmazó ábrából egy érdekes jelenség állapítható meg. Nevezetesen, hogy a betoncső egységára változékonyabb, mint akár az aszfalt-, akár a kőagyagcsöveké. Ha azonban a betoncső egységárát nem pénzben, hanem betonozó órabérben fejezzük ki, akkor rögtön megtaláljuk ennek a változékonyságnak a magyarázatát. Az ábra alsó részén feltüntettük a betoncsövek egységárait^ hetonozó-órabérben kifejezve. Ez az ábra már meglehetősen egyenletes és sokká nyugodtabb, mint a pénzértékben kifejezett egységár vonala. Az ábra világosan mutatja, hogy a betoncső egységára szoros kapcsolatban van a munkabérek változásával. I)e élénk változásának a fentemlített kisipari termelés is egyik oka lehet, amint hogy a másik két csőfajta erősen tartott árának okát például a munkabér kisebb befolyásán kívül kétségtelenül az erősen megalapozott nagyiparban kell keresnünk,j amely a kisebb konjunktúraingadozásokat nem követ oly élénken, mivel árpolitikája révén az egységárai ban több tartalékkal rendelkezik, mint a tőkeszegény kisipar. A csatornázás költségelemzésében a cső beszerzési árán kívül egy másik fontos tényező van és pedig a földmunka. Különösen nagyobb mélységeknél ez szokott a döntő jelentőségű faktor lenni. A 3. sz. ábrán bemutatom a földmunka árának változását a csatornamélység, a talajkötöttség és a csatornakeresztmetszet függvényében. Mivel az egységárral együtt a felsorolt változók száma összesen négyre emelkedik, az ábrázolás a síkban meglehetősen nehéz. Az áttekinthetőség céljából egy ábrában mutatom be az összes változót. Gyakorlati esetben azonban ajánlom, hogy 3. sz. ábra 2. sz. ábra.