Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

3-4. szám - VI. ÚJ ELJÁRÁS A TURBULENS KOLYADÉKMOZGÁS SEBESSÉGELOSZLÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA. írta: Dr. techn. Komlósi Imre

346 KOMLÓSI IMRE Kérdés milyen feszültségek keletkeznek deformáció közben? Vágjunk ki a feszültség alatt álló testből egy dx, dy, dz térfogatú hasábot, úgy, hogy közben sem a tér, sem az elemi test nem változott. A P (x,y, z) ponton átmenő x tengelyre merőleges elemi kockalapra ható feszültséget helyettesítsük t

(x

) elemi feszültségi komponenssel, melynek összetevői (5) feszültség tenzorral adottak. Egy v hajlású elemi felülethez tartozó t(

v) feszültségi vektor a (4) egyenlettel adott (20., 21. ábrák). 2 20. ábra. 21. ábra. A feszültség és deformáció közötti összefüggésre a kísérleti eredmények adnak felvilágosítást. A normálfeszültség és hosszváltozás között a Hocke f. törvény ad összefüggést: E

£

l (65) Ebben E a rugalmas anyagra jellemző modulus. Miközben az anyag hosszirányban összenyomódik, ugyanekkor oldalirányban igyekszik kitérni, aminek az ilyen irányú normálfeszültségek állanak ellen. Az oldaliránvú alakváltozások kísérletek szerint: mh m (66) Ezekben a kifejezésekben m Poisson f. szám, a hossz- és keresztirányú változások viszonya. Ha mindhárom oldalról működnek erők, a hatások összetevődnek: ffj a

2 a

3 7 cr., 4- въ Ч Ё Em Ëm E Hasonlóan a másik két irányban: (67) 7_ E 1 ~E a

9 — g a T ffj m ff, + ff. m Mivel deformációnál elfordulások is keletkezhetnek, vizsgálni kell az összefüggést két olyan x, y, z és <;,//, Ç rendszer feszültségi és alakváltozási komponensei között, amelyeknek tengelyei egymással: