Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - IV. Farkas Imre: Csatornák tervezése és építése különös tekintettel vidéki városaink csatornázására és szennyvízkezelésére

A CSATORNÁK TERVEZÉSE ÉS ÉPÍTÉSE 29 v = kYR I к ' Г 035 + ]f В 100 у В с =-- 0-3-5 с = 0'25- ()'30 volt azelőtt , ami a valóságosnál nagyobb v-t adott és így az emésztőképesség ténylegesen kisebb volt mint a számított. Azért az újabb tapasztalatok alapján с 0'35 értékkel számolunk. Ez a formula grafikusan is ábrázolható és mindenfajta szelvényre megszerkeszthető úgy, hogy bármely esés és sebességhez tartozó Q-nak megfelelő szelvény leolvasható. x\ sebesség választásánál figyelemmel kell arra lennünk, hogy 30 méternél nagyobb sebesség a csőfalra káros, viszont 0-G m-nél kisebb sebesség már lerakódásokat idéz elő a csatomafenéken. Célszerű, ha a sebességet egy méter körül válasszuk. A szelvény kiválasztásánál mindig a legközelebb álló nagyobb szelvényt vesszük figyelembe és mindig teljes teltséggel. Ezzel elérjük azt, hogy a csapadékvízhez viszonyítottan jelentéktelen szennyvíz mennyiségek is elférnek a szelvényben, mivel a maximális emésztés megközelítően 85—90%-os teltség mellett van. A méretezési hosszszelvényen feltüntetjük az utca nevét, hosszszelvényét, a talajvíz színtjét, a csatornafenék magasságát és esését, a víz sebességét, lefolyási idejét, az illető szelvényre mértékadó csapadék és szennyvíz mennyiséget hektáronként, a lefolyási tényezővel redukált vízgyűjtő területeket hektárban, az illető keresztmetszetben levezetendő és a méretezés alapjául szolgáló vízmennyiséget m

3/sec., a választott csatorna szelvényét, a választott csatornaszelvény emésztőképességét, az ág- és mellékgyűjtők betorkolási helyét. A betorkolásoknál mivel mindig vízvonallal dolgozunk, magától kiadódik a fenéklépcső. Erre feltétlenül szükség van a káros visszaduzzasztás és eliszaposodás elkerülése céljából. Hogy a méretezés során megállapított csatorna szelvényének milyen alakot válasszunk, azt a helyi viszonyok és gazdasági szempontok szabják meg. Három főtípus van: körszelvény, emelt, vagy magasított szelvény és a nyomott szelvény. Az emelt szelvény magassága nagyobb, mint 2 г., a nyomottszelvény magassága pedig kisebb mint a kétszeres sugár. E hátom főtípus keretében a legváltozatosabb alakokat készítik a körív és az egyenes kombinációjával. Irányelv az. hogy a szennyvizek számára kedvező lefolyást biztosítsunk és a mellett az építési költségek a legkisebbek legyenek. Ágcsatornák, gyűjtők és mellékgyűjtőknél kedvező a tojásszelvény, mert a csapadéknélküli szennyvíz számára ez biztosítja a legnagyobb folyássebességet. Tisztogatása könnyebb. Nagyobb szelvényei könnyen mászhatok, illetve járhatók. Keskeny utcákban, a kisebb kiemelési szélesség miatt építése gazdaságos. Körszelvényt és annak alsó részében a szennyvizek levezetésére alkalmasan választott rézsüvei kombinált alakját célszerűen lehet alkalmazni a főgyűjtőnél, mert emésztőképessége a nedvesített felületéhez viszonyítva kedvező, alakja statikai szempontól jó méreteket ad. Kör- és tojásszelvény kisebb méretekkel előre is elkészíthető. A nyomott szelvényt előszeretettel alkalmazzák ott, ahol a talajvíz állása és az altalaj építési szempontból kedvezőtlen, vagy pedig bármely adottság nem engedi meg, hogy a víz színe nagyobb határok között változzon. Bújtatok, záporcsatornák, vészkiömlők a legtöbb esetben nyomott szelvénnyel készülnek.