Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - IV. Farkas Imre: Csatornák tervezése és építése különös tekintettel vidéki városaink csatornázására és szennyvízkezelésére

30 FARKAS IMRE Gazdasági szempontból végrehajtandó vizsgálatainknál a körszelvényből indulunk ki és azt mérlegeljük, hogy az adott esetben szükséges emésztőképesség mellett az anyagszükségletet, víztelenítést, vízzárást, földkiemelést és a forgalmi viszonyokat is tekintve, melyik adja a legkedvezőbb megoldást. Weber Magdeburg csatornahálózatánál egy összehasonlító eljárást ismertet nyolcféle szelvénytípusra a G. I. 1937. évi 8—9. számában, amellyel meg lehet állapítani bármely vízmennyiséghez azt a szelvény alakot, amelyik a leggazdaságosabb. Vizsgálatának hiánya azonban az, hogy csak a csatornaszelvény karcsúságát veszi figyelembe. A vizsgálati eljárását ki kellene egészíteni és terjeszteni arra is, hogy a kiemelés szélességén kívül a víztelenítési költségek hogy alakulnak, mert a csatornaépítésnél általában maga a földmunka szokott a legolcsóbb lenni. A szelvény alakjának és méretének megállapítása után következik anyagának és kiviteli módjának a megválasztása. Említettem már, hogy a talaj és talajvíz kémiai összetételét meg kell vizsgáltatni. Ha a vizsgálat szerint a talajvíz literjében 300 mg-nál kevesebb az S0

3, akkor a cső anyaga készülhet m

3-ként 300 kg cementet tartalmazó betonból, ha az S0

3 tartalom 300—1000 mg között van, abban az esetben a betonra 3 mm vastag aszfaltlemez, vagy kétrétegű jutavászonból készült szigetelést kell tenni, vagy pedig kőagyagcsövet kell alkalmazni. 1000—2000 mg-ig bitumenhabarcsba rakott pülértégla, 3000 mg-on felül pedig bitumenhabarcsba rakott klinkert-tégla, illetve kőagyag, vagy aszfaltcső használható. A csatornavonalon minden irányváltozás, vagy betorkolás helyén aknát kell építeni a tisztogatási munka érdekében, különben a nem mászható szelvényeknél 30—50 m a járható szelvényeknél 100—120 m távolságra elegendő egy-egy akna. A csatlakozásoknál a betorkoló csöveket ívben kell bevezetni, melyeknél célszerű, ha az ív sugara a szelvény sugarának tízszerese. A nagyobb szelvényeknél a csatlakozást trombita

Bzerűen kell kiképezni. A szellőzés lehetőségét az ereszcsatornák, a szifonnélküli házi bekötések, nyilvános illemhelyek, a széles utcákban és tereken elhelyezett hirdetőoszlopokon keresztiü lehet biztosítani. Az aknafedelek áttörtek, hogy a levegő utánpótlás a nyílásokon keresztül biztosítható legyen. A részletes tervek elkészítése előtt fel kell venni a csatornát érintő földalatti létesítményeknek, úgy a vízszintes, mint a magassági helyzetét és azok keresztezését előre meg kell tervezni. Az előzetes talaj vizsgálati pontokat sűríteni kell, mert csak ilyen módon lehet az alapozás, vízzárás, víztartás költségeit megnyugtatóan előirányozni. Igen sok kellemetlen helyzet és többköltség származhatik abból, ha ezt elmulasztjuk, mert biztos alapon a vállalkozó is csak úgy tud számítani, ha ezek az adatok rendelkezésére állanak. Természetes, hogy a talajvizsgáló gödröket nem lehet olyan sűrően felvenni, hogy munkaközben rendkívüli meglepetések ne érhessenek, de ezeknek a költsége már az előre nem látható munkákra felvett összegbe belefér. Igyekeztem áttekintő képet nyújtani arról, hogy milyen sokoldalú munkát kíván egy város csatornázásának megtervezése, és mennyi mindenféle adatgyűjtésre van szükség még a tervezési munka megkezdése előtt. Ha figyelembe vesszük azt, hogy 19 törvényhatósági városunk közül 6, 70 megyei város közül 42 nincsen csatornázva, a meglévő csatornahálózatoknak is jórésze revízióra szorul, elénk