Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

3-4. szám - II. HORDALÉKMOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN. írta: Dr. techn. Rogárdi János

HORDALÉK MOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN 259 Látjuk tehát, hogy a fenéken görgetett hordalék mennyisége lefelé folytonosan csökken. Nyilvánvaló, hogy a folyón lefelé haladva, lesz egy olyan hely, ahol G

1 — 0. Ez a hel

y a görgetett hordalékmozgás határa. amelytől lefelé a folyó görgetett hordalékot már nem szállít . A görgetett hordalékmozgás határát a (67) egyenlet alapján az (69) fJLJ-G.fl-a . = 0 egyenlőség határozza meg. Ha a folyó bármely helyen a G

0 hordalékmennyiséget megállapítottuk és az f

z(L

x) függvény, valamint az átlagos fajlagos kopás ismeretes, úgy a (69) egyenletből az L

x értéket kiszámíthatjuk. Az L

x hosszúság pedig a görgetett hordalékmozgás határhelyének a folyó forrásvidékétől számított távolságát jelenti. A hordalékmennyiség változása sokkal bonyolultabb, ha a meder nem megállapodott. Ebben az esetben ugyanis a meder helyenkint kimélyülhet, ami az alatta levő szakaszokra vonatkozóan további hordalékmennyiséget jelenthet. De feltöltődések is keletkezhetnek, ami viszont a hordalékmennyiség csökkenését vonhatja maga után. Kimélyülést tételezve fel az (L

x—L

0) folyószakaszra, az L

x helynél a (67) egyenlettel megadott hordalékmennyiséghez még egy bizonyos, a kimélyülésbő származó hordalékmennyiség is járulhat. Ily módon elvileg az is bekövetkezhetik hogy G

x nagyobb lesz, mint G

0 . Ha az (L

x—L

0) folyószakaszon feltöltődés mutatkozik, a hordalékmennyiség a (67) egyenlethez képest a lerakódó hordalék mennyiségével csökkenhet. Mindkét jelenség, mind a kimélyülés, mind pedig a feltöltődés a hordalékmozgás egyensúlyának megszűnésekor jelentkezik. A hordalékmozgás egyensúlya időlegesen a folyó vízjárásával kapcsolatosan is megszűnhet. Ez azonban rövididejű változásokat jelent a liordalékmenn

yiség szempontjából és az átlagos értékeket nem érinti. Márpedig a hordalék mennyiségét csak átlagos éitékekkel vehetjük számításba. A hordalék mennyiségét, az átlagos értékeket tekintve, számottevő módon a hosszabb időre terjedő kimélyülések és feltöltődések befolyásolják, amelyeket több évre vagy évtizedre vonatkozó mederfelvételek alapján mutathatunk ki. V. KÖ V ET К К/ТЕТЬ! SEK

. Munkánk legelején a hordalékot mozgató erőket és a folyók hordalékmozgását általánosságban tárgyaltuk. A továbbiakban pedig a liordalékmozgás és a folyószabályozás viszonyát a megállapodott meder, a hordalékmozgás határértékei és a hordalék mennyiségének szempontjából részleteztük. Vizsgálataink eredményei az eredeti beosztást megtartva, a következők. 1. A hordalékot a súrlódó erők és a vízfolyás belső erői hozzák mozgásba. Az örvénylő vízmozgásnál a mozgás főirányától eltérő irányokban fellépő belső erők jelentik a hordalék mozgásánál működő emelő erőket. * Mivel a y .m.J súrlódó erő, a hordalékot mozgásba hozó erőkkel nem azonos, az (1) alatti Du Boys-féle kifejezés nem törvényszerűséget, hanem csak megállapodást, elnevezést jelent.