Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

3-4. szám - II. HORDALÉKMOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN. írta: Dr. techn. Rogárdi János

260 BOGkÁRDI JÁNOS 2. A folyó felülről lefelé haladva, mind finomabb és finomabb szemű hordalékot szállít. A hordalék szemnagyságának ezt a csökkenését a hordalék mechanikai elhasználódása mellett még egy kiválasztódási, osztályozódási folyamat is befolyásolja. Ebből pedig az következik, hogy a mederfenék anyaga jól kifejlődött, végleges egyensúlyban levő folyószakasz hordalékmozgására jellemző. <3. A hordalékos vízfolyás medre akkor megállapodott, ha benne sem kimélyülések, sem pedig feliszapolódások nem fordulhatnak elő. Az áradó és apadó vizek között mutatkozó eltérésektől eltekintve ugyanazon vízmennyiségek mindig egyforma sebességek és esések mellett nyernek levezetést. A sebességeknek a keresztmetszetben való megoszlása is azonos marad. 4. A megállapodott meder kialakítása csaknem kizárólag hordalékmozgási feladat, amely olyan összetett módon jelentkezik, hogy általánosítani még azonos körülmények közötti vízfolyásoknál sem lehet. 5. A folyószabályozás feladata az egyensúlyi meder kialakítása, amely lényegileg a megállapodott mederrel azonos. 6. A folyó hidraulikai tulajdonságai, a meder méretei és alakja, valamint a hordalék milyensége és mennyisége kölcsönös hatással vannak egymásra. A köztük fennálló ismeretes gyakorlati megfigyelések mindegyike valamilyen elméleti összefüggésre támaszkodik. A folyószabályozásnál csaknem kizárólagosan ilyen gyakorlati megfigyelések képezik a levezetett összefüggések alapját. Ezáltal a tényezők egy része, mint változó megszűnik és közönséges együtthatókkal lesz kifejezhető. A folyómeder anyagában és annak összetételében észlelhető változások jellemzők a folyó egész életére. Az összefüggést általános alakban a (27) és (28) egyenlőségek fejezik ki. A folyószabályozás céljára javaslatba hozott eljárás lény ege a megállapodott meder hidraulikus sugarának megállapítása. Tekintve, hogy a folyók határszemnagysága általában lefelé csökken, a megállapodott meder hidraulikus sugara lefelé mindig nagyobb és nagyobb lesz. Megállapításaink szerint a folyószabályozásnál a megállapodott meder hidraulikus sugara a leglényegesebb és az a folyó természetének megfelelő mederalak felvételével a többi tényezőt is meghatározza. 7. A hordalékmozgás bekövetkezését nevezzük kritikus állapotnak. A kritikus állapot a vízfolyásoknál szemmel akkor érzékelhető, amidőn csupán „néhány" hordalékszem jön mozgásba. A kritikus állapotot a kritikus fenék- és kritikus középsebességgel, valamint a kritikus hordalékmozgató erővel szokták jellemezni. 8. Feltevésünk szerint, mind a kritikus állapotnál, mind pedig tényleges hordalékmozgás esetén a fenéksebességet a sebességeloszlási ábrának folytonos vonallal való meghosszabbítása a legfelső hordalékréteg felső síkjának magasságában metszi ki. A kritikus állapot jellemzésének a vízmélységtől függetlenül kell történnie. Ha ugyanis a kritikus állapotot olyan tényezővel jellemeznénk, amely a vízmélységtől függ, úgy

T ennek a tényezőnek az értéke minden vízmélységnél más és más lenne. Egy érték helyett tehát a jellemző tényezőnek — a vízmélységtől függően több értékét kellene meghatároznunk. Ez pedig teljesen felesleges, mert mint a 8. fejezetben (43. oldal) már igazoltuk, a vízmélység önmagában nem jellemző a kritikus állapotra.