Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

3-4. szám - II. HORDALÉKMOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN. írta: Dr. techn. Rogárdi János

HORDALÉK MOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN 213 G' = Л// «""' - 0-4.5 . 0 031. 49)Ш = 33 27 gr, vagyis a 44 6 gr súlyú hordalékszem 49 km út megtétele után még mindig 23'21 gr súlyúkellene, hogy legyen, a ténylegesen észlelt 0 99 gr súllyal szemben. 33'21 gr súlyú (és 2-6 gr/cm

3 fajsúlyú) hordalékszem átmérője, gömbalakot tételezve fel 29 mm lenne; 9 0 mm-nél tehát 20 mm-rel nagyobb. A tényleges súlycsökkenésnek a kopási együttható к = - (44 6'

0'

4

5 - 0-99°'

4

&) = 0-2378 0 4ß .49 értéke felelne meg, ami tekintve, hogy Düll kísérleteinél mint legnagyobb kopást а к — 0 044 értéket észlelte, valószínűtlenül nagy. Ugyanezt tapasztalhatjuk, ha Schoklitsch

6 összefüggéséből indulunk ki. Eszerint G' = Go . e~

c ' , ahol с a fajlagos kopás, s a hordalék által megtett út m-ben és e a természetes logaritmus alapszáma. A fajlagos kopásra с = O'OOOOl közepes értéket véve fel. G' - - 44 6 . e-o-ooooi x 49.000 = 27-32 gr súlyúnak adódik, vagyis közelítőleg ugyanaz, mint a Düll-féle törvény alapján. Mindkét összefüggés tehát azt bizonyítja, hogy a mozgó hordalék 32'0 mm szemátmérőjének 49 km-es úton 9-0 mm-re való csökkenése nem lehet csupán csak a kopás következménye. A mechanikai elhasználódás mellett még egy kiválasztódási, osztályozódási folyamat is oka kell hogy legyen a hordalékszemnagyság csökkenésének. Lefelé haladva a folyón az esés és sebességek csökkenésével mind kisebb és kisebb lesz a hordalékmozgató erő, a szállított hordalékkeverékből pedig a durvább szemek fokozatosan kiválasztódnak. A kiválasztódás, a folyó egész hosszát tekintve lassú folyamat, eredménye azonban, hogy lefelé haladva, a folyómeder anyaga szakaszonként finomabb és finomabb lesz. Ez a tény különben, mozgómedrű folyókrál köztudomású. A Dunán az 1886'0 fkm-nél, Pozsony körül az egész folyókeresztmetszetre számított közepes szemátmérő, közvetlen mérések szerint 23'0 mm, az 1821'0 fkm-nél. Bősnél. 14 0 mm. az 1791 f km-nél, Gönyünél, pedig már csak 8'0 mm. Az előzőkből egy hasznos következtetést is vonhatunk. Jól kifejlődött, végleges egyensúlyban lévő szakasznál a mederfenék anyagának a keresztmetszetben vett szemnagyság átlaga, jellemző az illető folyószakasz hordalék mozgás ára. A szemnagyságok átlaga ugyanis felfogható, mint a kérdéses szakasz ,,határszemnagysága". Ebből pedig, a kritikus sebességek és hordalékmozgató erők számíthatók. A halárszemnagyság a folyószakaszon található hordalék szemnagyságára jellemző. A határ szemnagyság az az átlagos szemnagyság, amelynél nagyobb szemnagyság — ugyancsak az átlagokat véve — a kérdéses folyószakaszon nem fordul elő. 6 Schoklitsch, A.: „Geschiebebewegung in Flüssen und an Stauwerken", Wien 192 6