Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)
3-4. szám - II. HORDALÉKMOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN. írta: Dr. techn. Rogárdi János
214 BOGkÁRDI JÁNOS Változik a hordalékmozgás a folyó keresztszelvényében is. A keresztszelvény különböző mélységeit, a fellépő különböző sebességeket tekintve, ez a megállapítás önként adódik. Nyilvánvaló, hogy a folyó vonalozása, keresztmetszeti kialakítása és méretei szintén befolyásolják a hordalékmozgást. Általában mondhatjuk, hogy a folyómederre vonatkozó elemek mind hatással vannak a hordalékmozgásra. A hordalékmozgásnál magának a hordaléknak a jellemzői, a hordalék milyensége és mennyisége, természetesen szintén szerepet játszanak. A folyóra vonatkozó hidrológiai adatok: a vízmennyiség, az esés, a vízsebességek, stb. a hordalékmozgató erőre való közvetlen hatásuk folytán, hasonlóképen fontos tényezők. A vízmennyiség növekedésével vagy csökkenésével az egyensúlyban lévő folyónak az állapota rendszerint megváltozik, mert a víz folyásában olyan változások keletkeznek, melyeknek már más egyensúlyi állapot felel csak meg. Ha a vízmennyiségek változását a megfelelő vízállásokkal fejezzük ki, akkor mondhatjuk, hogy minden vízállásnál más és más a helyes egyensúlyi állapot. Kikötésünk pedig az volt, hogy a folyó minden esetben egyensúlyban legyen. Vagyis elméletileg a vízállások változásának megfelelően végtelen sok egyensúlyi állapotot kellene biztosítanunk. Gyakorlatilag azonban bizonyos vízálláshatárok között az egyensúlyi állapotban mutatkozó változásokat nagyobb hiba nélkül elhanyagolhatunk. így a folyó vízjátékát önkényes beosztással olyan vízállásközökre oszthatjuk, amelyeken belül megközelítéssel elegendő egy egyensúlyi állapot kialakítása és biztosítása. ílymódon lehetővé válik a folyószabályozás feladatainak kevesebb számú megoldásra való visszavezetése. Általánosan elfogadott a hármas beosztás, melynél szabályozással a kisvízi-, középvízi- és nagyvízi egyensúlyi állapotokat kell biztosítani. A folyó szabályozásával a hordalékmozgás szabályozása nemcsak hogy párhuzamos, de annak szerves részét képezi. A folyó medrében, ahol víz folyik, a hordalék is mozog vagy mozoghat; ahová víz jut, a hordalék is eljut vagy eljuthat; ahonnan a víz távozik, a hordalék elmosása is lehetséges; ahol a víz mozgása megszűnik, a hordalék is leülepedik. A hordalék követi a vizet mozgásában és nyugvásában. A folyószabályozásban a két főelemhez, a mederhez és a vízhez egy harmadik is járul: a hordalék, amelynek szerepe nem kevésbbé fontos, mint az első kettőé. A folyószabályozásban a hordalékmozgást három vonatkozásban szükséges megismernünk. 1. A hordalékmozgás határértékei, amelyek a hordalékmozgás megindulására vagy megszűnésére vonatkoznak. Bizonyos esetekben kívánatos a hordalék mozgása vagy mozgásba hozása, illetőleg a hordalék nyugvása vagy leülepítése. A folyó szabályozásánál új vonalvezetések, az új meder kialakításai és a meglevő kanyarok helyesbítései fordulhatnak elő. A munkálatok során az anyagszállítások egy részét magának a folyónak kell elvégeznie. Ismernünk kell tehát a liordalékszállító-képességnek azokat a határértékeit, amelyek elégségesek ezeknek a kimosásoknak elvégzésére. Fordítva, adott hordalékszállító-képesség esetén az elmosható anyagok jellemzőinek határértékeit kell ismernünk.