Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - XIV. Lesenyei József: Az ipari szennyvíz értékesítése

150 LKS К N" YET JÓZSEF A németországi viszonyok ismeretében tanulmányoztuk, hogy pl. Budapesten milyen eredménnyel kecsegtetne a zsír feldolgozása. A székesfővárosi szennyvízvizsgáló laboratórium hosszabb ideig beható méréseket végzett annak megállapítására, hogy a szóba jövő üzemek szennyvizei milyen mennyiségű zsírt tartalmaznak. A sertésközvágóhídon végzett mérések szerint 133 kg-os átlag-élősúlyú sertések vágásánál darabonként 84 gramm zsír jut a szennyvízbe. Egy köz-, valamint egy magánhusfeldolgozó-üzemben végzett vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy 100 kg húsáru feldolgozása során legalább 50 gramm zsír kerül a szennyvízbe. A tömegélelmezési üzemek közül vizsgálat alá vettünk két éttermet és egy nagy kórházat. Az elemzések szerint egy ember egynapi élelmezése során 10 gramm zsiradék távozik a szennyvízzel. Hogy ezen laboratóriumi vizsgálatok által szerzett adatok helyességét ellenőrizhessük, két korszerű kísérleti zsírfogót építettünk Budapesten, az ezek működésénél nyert tapasztalatokat azután felhasználtuk az azóta a székesfőváros intézményeinél megépített 36 nagyobbméret fi zsírfogónál is. A tapasztalatok mindenben igazolták kísérleteinket és számításainkat, egyben igazolták azt a német részről állandóan hangoztatott körülményt is, hogy a zsírfogók zavartalan üzeme csakis a fenéken összegyűlő iszap időnkénti eltávolítása, valamint a felszínen képződő zsírréteg gyakori lefölözése mellett biztosítható. A 15.400/1942. számú iparügyi miniszteri rendelet kötelezően előírta országos viszonylatban is a zsírfogók beépítését. A zsíranyag összegyűjtését és értékesítését egy központos szerv bonyolítja le. Az 1. kép (1. mellékleten) egy zsírfogó-kisminta fényképét mutatja be, mely a német előírásoknak megfelelően, azonban bizonyos építési egyszerűsítésekkel került kivitelre. A szennyvíz liozzáfolyása a jobboldali fehér nyíl irányából van, a nagy zsírtartalmú víz először egy szemétfogóba kerül, majd ennek oldalfalán átbukva, a lejtős fenék felett lép ki és a medencén lassan áthaladva ugyancsak a fenékről folyik el. A víz felületén gyűlik össze a zsíros anyag és onnan lemerhető. A szennyvízből való zsírkinyerés mellett Németország nagy városaiban eredményesen folyik a zsírfogókhoz hasonló berendezések beépítése révén a benzin és olaj visszanyerése is. Az olajfogók ürítése hatósági feladat és ennek költségeit a gépkocsiszín tulajdonosok megtérítik. Az összegyűjtött olajat és benzint Berlin a fáradt olajokkal együttesen dolgozza fel, míg München magáncégnek adja el. A teljesség kedvéért megemlítem még, mint a házi eredetű szennyvíz eltávolításának és hasznosításának mezőgazdasági, azaz öntözés céljaira való felhasználását, de erre itt nem térek ki. Áttérve most már az ipari szennyvizek tisztítására, le kell szögezni, hogy mindig három szempontot kell szem előtt tartani: 1. A befogadó élővízfolyás tisztaságának megőrzése. 2. Igyekezni kell a szennyvízből minél több még felhasználható anyagot visszanyerni. 3. Az üzem vízszükségletét a lehetőség szerint csökkenteni kell, mert így kevesebb lesz a szennyvíz mennyisége is. A befogadó élővízfolyás tisztaságának megóvására rendelkezésre állanak ugyan az ismert szennyvíztisztító eljárások, de mielőtt ezeket igénybevennők, meg kell vizsgálni, hogy nem lehet-e egyrészt a szennyvíz mennyiségét, másrészt szeny-