Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - XIV. Lesenyei József: Az ipari szennyvíz értékesítése

AZ IPARI SZENNYVÍZ ÉRTÉKESÍTÉSE 151 nyezettségét csökkenteni. A szennyezettség csökkentése elsősorban bizonyos, még felhasználható anyagoknak a szennyvízből való előzetes kivonásával történhetik, vagy a gyártásmenet olyan irányú átállításával, hogy kevésbbé szennyezett szennyvíz álljon elő, vagy pedig a szenny víz minél nagyobb része állandó körforgásban maradva, az előálló és tisztítandó szennyvíz mennyiségét csökkentse. Köztudomású, hogy

7 a városi szennyvizek legmegfelelőbb tisztítási módjának megválasztásánál is számos tényezőt kell figyelembe venni. A házi, vagy túlnyomóan házi eredetű szennyvíz tisztításánál a szennyvíztechnikus a szennyvizet mennyiségi és minőségi változásaiban ismerten veszi át és gondoskodik a befogadó minősége által előírt legjobb tisztítási módról. Az ipari szennyvizek tisztításánál azonban a szenny víztechnikus nem elégedhet meg azzal, hogy a szennyvizet a tisztítóberendezés előtt veszi át, hanem be kell mennie a gyárba, meg kell vizsgálnia a szennyvíz előállásának folyamatát és a szennyvíz minőségi és mennyiségi megváltoztatása érdekében az üzemmenet megváltoztatását kell esetleg javasolni. Igen gyakran előfordul, hogy látszólag le sem küzdhető szenny víznehézségek előbb vázolt mód szerinti megoldása egészen új, gazdaságosabb gyártási eljárások alapját vetette meg. Minthogy hazánk örvendetes iparosodási folyamat előtt áll, a jövőben fokozottabb figyelmet kell szentelni az üzemek telephelyének kiválasztására. Már a tervezésnél számításba kell venni nemcsak a szükséges vízmennyiséget, hanem az előálló szennyvizeknek megfelelő befogadót, vagy ennek hijján kielégítő szennyvíztisztításral kell gondoskodni. Ez utóbbinál a helyszükségletet is mindjárt biztosítani kell. Ha ezeket a szempontokat nem vesszük figyelembe, előfordulhat, hogy már üzemben levő gyárakat kell áttelepíteni, mint ez Németországban és az Északamerikai Egyesült Államokban ismételten előfordult. A telephelyek megválasztásánál nemcsak kizárólag az ipar vízszükségletét kell számításba venni, hanem gondolni kell a munkás és tisztviselő lakótelepekre is. Az ipari szennyvizek általában négy csoportra oszthatók: 1. A lakótelepek városi szennyvízhez hasonló összetételű szennyvizére, valamint a gyár területén elhelyezett mosdók, fürdők, W. C.-ék szennyvizére. Ez a szennyvíz általában külön vezetendő le és az ismert módszerekkel könnyen megtisztítható. 2. Az ipari vizek második csoportját a hűtő-, kondenz-, öblítő- és tisztítóvizek alkotják. Ezek olajée zsírfogók után vagy az első csoport szennyvizével keverhetők, vagy a következő csoport szennyvizének hígítására alkalmazhatók. 3. A legtöbb gondot a gyártásmenet során előálló szennyvizek okozzák, míg a 4. csoporthoz tartoznak a gyártás folyamán szükséges mosás, készülék-öblítés során előálló szennyvizek, melyek általában úgy foghatók fel, mint nagymértékben hígított üzemi víz. Nem lehet általánosságban leszögezni, hogy az egyes szenny vízfajtákat, vagy a tulajdonképeni gyártásmenet folyamán előálló többféle szennyvizet közösen gyüjtsük-e, vagy egymástól elválasztva kezeljük-e. Gyakran ugyanis két különböző kémiai tulajdonságú szennyvíz a keveredés alkalmával vagy semlegesítés, vagy más kémiai reakció révén könnyebben kezelhetővé válik, vagy pedig ellenkezőleg újabb, nehezebben kezelhető anyagok állanak elő. A mondottakból kitűnik, hogy az ipari szennyvizek kezelésénél mennyire ártalmas lehet a könnyelmű általánosítás. Ugyanazon iparágakban a nyersanyag