Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - XIII. Szilágyi Gyula: A szennyvíz mezőgazdasági hasznosítása

A SZENNYVÍZ MEZŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSA 145 ezzel szemben meglehetősen elutasító álláspontra helyezkedtek. Itt ugyanis egyes államokban a városi szennyvíznek zöldségtelepeken való értékesítése egészségügyi szempontból tiltva van, Arizonában és Kaliforniában pedig még réteken és legelőkön sem engedik meg. Az előzőekben a szennyvízöntözés kérdését két ellentétes szempontból világítottuk meg. A két ellentétes álláspont között az igazság alighanem valahol a középen van. A mi számunkra mindenesetre érdeklődésünkre tarthat igényt Imhoff Károlynak, a szennyvíztisztítás nagymesterének a véleménye is, aki a szennyvíz mezegazdasági értékesítésének kérdését egészségügyi, gazdaságossági és szennyvíztechnikai szempontból egészítette ki. Egészségügyi szempontból a szennyvíznek árasztással vagy csörgedeztetéssel történő alkalmazására vonatkozóan egyes helyeken különféle megszorításokat írtak elő. így pl. van, ahol megkövetelik a szennyvíz teljes tisztítását, sőt csírátlanítását is. Egyes helyeken úgy rendelkeznek, hogy lia a szennyvíz csak félig vagy egyáltalán nincs tisztítva, alkalmazása a nyersen fogyasztott terményeknél tiltva van, a többi terményeknél pedig előírják, hogy az utolsó öntözés az aratás, illetve leszedés előtt 4—5 héttel törtérjék. A megszorítások között találjuk azt is, hogy frissen öntözött legelőre az állat nem hajtható ki és frissen öntözött rétet nem szabad kaszálni. Tejetadó állatokra nézve az előírások még szigorúbbak, mert itt a külső szennyezés veszélye is fennáll. Ha az öntözés felváltva szennyvízzel és tisztavízzel történik, a szennyvíz számára külön vezetéket kívánnak meg. A szennyvíz permetezését tudtommall csak Németországban alkalmazzák, erre nézve mindenesetre megszorításokat kelere tenni, mert ez az eljárás egészségügyi szempontból leghamarabb kifogásolható, lehet látni például olyan a hírverés célját szolgáló képet is, ahol a legelésző tehén szenny vízpermet ben áll. Az embernek önkéntelenül eszébe jut, hogyan tudják ezt a tehenet megfürdetni közvetlenül a fejés előtt. A gazdaságosság szempontjából vitatható, hogy a szennyvízöntözés tulajdoiiképeni célja a szennyvíz tisztítása és a talajban való elhelyezése, vagy pedig a mezőgazdasági értékesítés a döntő szempont. Imhoff szerint a szennyvíznek akkora területen való hasznosítása, amely mellett közvetlenül jelentkező kellemetlen jelenségek nem észlelhetők, a rémetországi viszonyok között körülbelül háromszor annyiba kerül, mint a legjobb tisztítóberendezés és az üzemköltségnél is ilyen arány áll fenn. Szennyvíztechnikai szempontból a kifogástalan hasznosítást igen megnehezíti a szennyvíznek az a közismert tulajdonsága, hogy könnyen bűzös rothadásba megy át. Márpedig a szennyvízkezelésnek legelső és legfontosabb szabálya: a bűzképződést elkerülni! A szenny vízöntözésnek különösen két berendezése, a nyomócső és a tárolómedence csaknem minden esetben rothasztó térré válik és a bűzképződés el nem kerülhető. A csővezetéknél súlyosbítja a helyzetet, hogy azt az esővíz mennyiségére kell méretezni, tehát száraz időben a tömény szennyvíz a csőben kis sebességgel folyik. A szennyvízöntözés kérdésében támadt ellentéteket tekintve, felmerül a kérdés, hogy hazai viszonyainkat tekintve, ebben a kérdésben milyen álláspontra helyezkedjünk. Mielőtt erre választ adni igyekeznék, a szennyvíz mezőgazdasági hasznosításának a másik módját, a szennyvízzel táplált halastavakat kívánom röviden ismertetni. * * Víiiigyi Közloméiiyeli 1»