Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)
1-2. szám - II. Dr. Lászlóffy Woldemár: Az 1940. év tavaszi árvizei vízrajzi megvilágításban
16 D R. LÁSZLÓ FFY WOLDEMÁR csak egynemű mennyiségeket lehet, vízrajzi vonatkozásban tehát csak azonos körülmények között támadt és változatlan mederben lefolyó árhullámokat. Ilyenekről azonban a Tiszán nem beszélhetünk. A Tisza árhullámai ugyanis rendkívül különbözően alakulnak, aszerint, hogy az egymástól viszonylag nem messze betorkolló jelentősebb mellékfolyók milyen sorrendben áradnak meg. Ez azonban a kisebb nehézség. A nagyobbik az, hogy eddig még egyetlen nagy tiszai árvíz sem volt, amelyik az előzővel azonos árvízi mederben vonult volna le. 9. ábra. A Tisza 1940. évi árvizének az eddig ismert legmagasabb árvízszinthez viszonyított magassága a fontosabb vízmércéknél. A mult század nagy árvizei alkalmával nemcsak a mellékfolyókon, hanem a Tisza mentén is számos gátszakadás történt és igen jelentős területek kerültek víz alá. Példaképen csak a tiszamenti szakadásokat idézem: Gátszakadások Az elöntött Ev száma terület ezer kat. hold 1876 20 231 1877 7 34 1878 4 111 1879 11 156 1881 8 84 1887 1 31 1888 27 387 1895 . . .» . . 5 42 1919 1 15 1925 1 8 1932 1 15 Ezektől eltekintve azonban folytonosan változik az árvízi meder a védőgátak vonalának fejlődésével. Az 1919-i árvíz után a Tisza—Szamosközi társulat építette meg töltéseit, az 1932. évi árvizet követően pedig a borsod—hevesi árteret iktatták
