Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - XV. Tavy Lajos: A kisebb folyók 1940. évi tavaszi árvizeinek tanulságai

162 TAVY LAJOS A dunántúli folyók közül a Siót, Kapóst, Koppányt és Sárvizet a közelmúltban bővítették és fogták árvédelmi töltések közé. A Sió medrének vízemésztő képessége 50—120 és 160 m

3/sec; a Sárvíz-csatornáét 16—47 m

3/sec-ra, a Kapós árvízszelvényét 7—64 m

3/sec-ra tervezték, azonban fedezethiány miatt csak egyes szakaszokon lehetett 1930—33-ban a tervezett szelvényeket elkészíteni. így a tavaszi árvíz csak középvízre szabályozott medreket talált. A Sárvíz felsőbb szakaszán és a Kaposon is emeltek nyári gátakat, azonban szervezett árvédelem nincs. A Sió balpartján töltés és szervezett árvédelem a torkolattól a simontornyai vasúti hídig van. A Nagykoppány medrét 1932-ben 22 m

3/sec árvízmennyiség emésztésére ásták ki. Általánosan ismeretes dolog, hogy a balatoni víztartás és a siómenti ártér érdekei rendszerint teljesen ellentétesek s így a siófoki zsilip vízeresztésének kérdése állandó vitára ad alkalmat. A Zala-folyó szabályozását a Kisbalaton Vízrendező Társulat a torkolattól felfelé 27 km-es szakaszon az 1922. évtől kezdődően legnagyobbrészt államkölcsön igénybevételével végezte. A munka még nincs befejezve. Ez volt a főoka annak, hogy az árvizek olyan súlyos károkat okoztak itt. A Zala-folyó Bókaházától Kehidáig a Zalavíz-lecsapoló Társulat kezelésében van, amely a Kisbalatoni Társulatnak anyatársulata volt. Feljebb Tüskeszentpéterig, a múltban több kisebb szakaszon történt a vízjogi törvény 40. §-án alapuló mederszabályozás. Jelenleg a Bókaháza és Öriszentpéteri közötti szakasz rendezésére készül egységes terv a Zala rendes árvizeinek levezetésére A Rába-folyó, mely már voltaképen nagyobb folyóink közé sorolható, a torkolattól a sárvári vasúti hídig a Rábaszabályozó Társulat kezelésében van és töltések közt folyik. Legnagyobb árvízmennyisége 1200 m

3-re becsülhető. Rendezése a meder állandósítására, a szakadópartok biztosítására és a kiöntött árvizek minél gyorsabb levezetésére irányul. Nagyobbméretű szabályozás történt a sárvári Berek-dűlőnél és jelenleg Csákánydoroszlón. Több kisebb jelentőségű helyi terven kívül elkészült a négy kilométer hosszú sárvári Rábaszakasz rendezési terve — mintegy 230.000 pengő költségelőirányzattal. A hatalmas költségeket az érdekeltség nem tudja sajátjából fedezni. A Marcal a torkolattól Marcaltőig a Rábaszabályozó Társulat kezelésében van. Onnan felfelé Nemeskeresztúrig a Marcalvölgyi Vízitársulat, ezen felül a Felsőmarcal Társulat kezeli. A Marcalvölgyi Társulat a Marcal medrét mintegy 30 m

3/sec vízmennyiség vezetésére akarja kiképezni és remény van rá, hogy ezt a szándékát állami támogatással mielőbb megvalósítja. Erre annál inkább szükség van, mert a folyó mellékvizeinek egyrészét már rendezték, másik részére pedig az eljárás folyamatban van.