Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - XV. Tavy Lajos: A kisebb folyók 1940. évi tavaszi árvizeinek tanulságai

AZ ÁRVIZEK TANULSÁGAI 163 A Duna balparti mellékfolyói közül az Ö-Nyitrának a szabályozását a csehek elkezdték, folytatására most készült terv. Sor kerül a Nyitra (Cétényke) szabályozására is, mert a Zsitvával való összefüggése miatt erre is szükség van. A Zsitva árvizei évről-évre megismétlődnek és Zsitvafödémestől lefelé a Nyitra árvize is érezteti hatását. Szabályozási terve most készül. A Garam partjai állandóan rongálódnak és a folyó sokhelyütt községek belterületét, utakat és vasutakat is veszélyeztet. Általános szabályozási tervének készítése folyamatban van. Az Ipoly-fólyón az árvízkárok különösen a Balassagyarmat feletti szakaszon súlyosak. Igen gyakran kb. 30.000 kat. hold terület is kerül víz alá. Szabályozása alkalmával az alsó szakasz csatornázása is szóba jöhet. A folyó általános szabályozásának tervéhez szükséges felvétel 27.000 pengő állami beruházási költségadomány felhasználásával folyik. * * * A Tisza mellékfolyói közül az utóbbi időben legtöbbet a Zagyva és a Tarna hallatott magáról. A Zagyva-folyó a tiszai torkolattól Zagyvarékasig van töltések közé fogva szabályozva. Onnan felfelé csak egy-két helyen, elszigetelten épültek kisebb nyári gátak. Az erősen ingadozó hozamú folyó Apcig felső-, Hatvanon alul alsószakasz jellegű. Vízmennyisége az év legnagyobb részében alig 1 — 2 m

3, gyorsan levonuló árvize a felső szakaszon 80—120 m

3/sec, a Tarnával való összefolyása alatt 230 m

3/sec-mal számítható. Legnagyobb árvize a Zagyva és Tarna árvizeinek legkedvezőtlenebb összejátszódása esetén a 430 m

3/sec-ot is eléri. A felső szakaszon árvédelmi mű és rendszeresen szervezett védekezés csak Hatvan község határában van, mintegy négy kilométeren. A gátak teljes biztonságra való átépítése most fejeződik be. A kormányzat felismerve az állandóan ismétlődő árvízkárok súlyos nemzetgazdasági hátrányát, a Zagyva általános szabályozására és völgyének ármentesítésére 1941-től kezdve évi 400.000 pengőt vett fel a költségvetésbe. így tehát ez a munka a jövő évben a Tarna szabályozásával együtt megindulhat. A Zagyvaszabályozás tervei mintegy hat millió pengő költségkerettel elkészültek. A Tarna-folyó völgyében három vízitársulat működik. A budapest—miskolci vasútvonal alatt terül el a legnagyobbnak, az Alsótarnavölgyi Vízitársulatnak az ártere, melyen a depóniaszerű védőművek jelenlegi állapotában számos község belsősége is állandó árvízi elöntéseknek van kitéve. A teljes ármentesítés mintegy 1'5 millió pengő költséget kívánó terve hatóságilag engedélyezve van, azonban az érdekeltség vonakodik a munkálatokra áldozni s így a kérdés kulcsa jelenleg a közigazgatási bíróság kezében van. A Tarna felső, szabályozott szakaszainak eredményes fenntartását a feltűnően nagymérvű hordalékmozgás úgyszólván lehetetlenné teszi. A vízgyűjtőkben a vízügyi és erdészeti szolgálat által épített számos hordalékfogó gát és vízmosáskötés még korántsem oldotta meg a kérdést és így azt az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kellene kiterjeszteni, illetve iszapolási (sankolási) eljárásokkal kísérletezni. A Sajó-folyónak a trianoni határ feletti része teljesen rendezetlen és helyzetét súlyosbítják a tekintélyes mellékvizek. Szabályozási terve most készül. 11»