Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - XIV. vitéz Geredy Emil: A Zagyva és a Tisza közötti árvízvédelmi munka. A jégrobbantás technikája

A ZAGYVA ÉS A TISZA KÖZÖTTI ÁRVÍZVÉDELMI MUNKA. A JÉGROBBANTÁS TECHNIKÁJA.

1 írta: vitéz GEREDY EMIL. Előkészületek. A honvédség kebelén belül mint minden évben, az elmúlt évben is megalakították a műszaki árvédelmi alakulatokat. így a Szolnokon állomásozó honvéd utászzászlóalj a kiadott rendeletek értelmében egy szakaszt (kb. 60 fő) és az árkász tábor három százada egy-egy 6 főből álló jégrobbantó rajt állított ki. Ez a karhatalom a kiállító alakulatok béke-létszám viszonyait tekintve is kevésnek látszik. Magyarázatul szolgál, hogy az utász-, ill. árkászlegénység csak az első kiképzési év végén éri el műszaki hadrafoghatóságát és így műszaki karhatalomba még nem osztható be. A csapadékdús tél előre jelezte az árvízveszedelem lehetőségét és így, minden eshetőséggel számolva, az utászzászlóalj karhatalmát a tél végén egy kétszakaszos századdá (kb. 130 főre) egészítették ki. Amint azonban későbben látni fogjuk, a szükség törvényt bont, és a veszély óráiban nemcsak az előkészített karhatalmat, hanem Szolnok egész helyőrségét igénybe kellett venni, — a ki nem képzett utászlegénységet is. Sőt a többi fegyvernem is derekasan kivette részét a gátak építéséből és a hullámverés okozta károk elleni védekezésből. A személyi előkészületeken kívül az utászkarhatalom részére szükséges anyag (szerszámok, vízijárművek, hídanyag, cölöpök stb.) és a jégrobbantó rajok részére a robbanto- és gjujtószerek előkészítése is megtörtént. A karhatalom esetleges szállítására a légvédelmi tüzérosztály állított ki egy rögtönzött gépkocsioszlopot. Ezzel a felkészült szervezettel ért bennünket az árvíz. * * * A Dunán szerzett tapasztalatok alapján március derekán elrendelték, hogy a Tiszán állandó jég figyelő- és jelentöszolgálatot vezessünk be, hogy adott esetben a torlaszképződés azonnali beavatkozással megakadályozható legyen. A parancs alapján március 24-étől figyeltük az Ároktő déli határától Cibakházáig terjedő szakaszt. Ebben az időpontban a szolnoki vasúti híd felett a jég állt, alatta pedig jégmentes volt a Tisza. A helyzetnek megfelelően a figyelést a jégmentes szakaszon 1 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1940. december 10-i egyetemes szakülésén elhangzott előadás.