Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - XIV. vitéz Geredy Emil: A Zagyva és a Tisza közötti árvízvédelmi munka. A jégrobbantás technikája

ÁRVÍZVÉDELEM A ZAGYVA ÉS A TISZA KÖZT 149 egy álló és egy mozgó, a befagyott szakaszon hat álló és két — kerékpáron, ill. gépkocsin— mozgó járőr végezte. A két tiszt vezette kb. 30 főnyi figyelőosztag nem az előkészített műszaki karhatalomból került ki, úgyhogy a műszaki karhatalmi század még érintetlenül rendelkezésre állott. A jelentések alapján a vezetés állandóan, idejében és részletesen tájékozódott a folyamszakasz jégviszonyairól. A jelentések zavartalan továbbítását az ármentesítő társulatok távbeszélőberendezései tették lehetővé. Tartalékul rádió volt előkészítve. A figyelőszolgálat április б-éig, a jég elvonulásáig, tartott. Noha beavatkozásra itt nem került sor, a sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, amelyek nem feleltek meg a valóságnak és így vakrémületet is okozhattak volna. Az egyik újságban azt a hírt olvashattuk, hogy egy már-már veszedelmes jégtorlaszt a szolnoki tüzérek lőttek széjjel. A hír eredetét nem tudtam megállapítani, de annyi biztos, hogy derék szolnoki tüzér bajtársaink abban az időpontban nem ágyúval, hanem lapáttal és csákánnyal álltak készen az árvízveszedelem megfékezésére. A Tisza felől nem is fenyegette veszély Szolnokot. A várható vízállással szemben megfelelően magas védtöltések álltak. Legfeljebb egyes helyeken szorultak ezek a művek kisebb kiegészítésekre, de ezek idejekorán elkészültek. A baj a Zagyva völg3'éből érte Szolnokot. A jánoshidai árvíz. A Mátia déli lejtőjének olvadó hótömegei a Zagyva völgyében, Hatvanon át Szolnok irányában zúdultak az Alföldre. A Zagyva medie nem bùta ezekeà a rendkívüli víztömegeket befogadni, így akadálytalanul szétterültek annál is inkább, mert Üjszásztól északra nem működik ármentesítő társulat, az ott lévő védőművek csak helyi jellegűek, nincsenek rendezerbefoglalva és így nagyobb árvizek levezetésére alkalmatlanok.

1 Az árhullám Hatvan környékén már a budapesti hadtest műszaki karhatalmait is foglalkoztatta. A szolnoki műszaki karhatalom akkor kapcsolódott be az árvíz leküzdésébe, mikor március 27-én a Zagyva völgyében levonuló árhullám elérte Jánoshida községet. A hirtelen jött árvíz elöntötte a falu mélyebben fekvő részeit, így elsősorban az új települést, ahol a házhelyosztás során hajlékhoz jutott szegényebb népréteg lakik A házak, szokás szerint, nagyobb részben vályogból épültek. így nem tudtak a víznek ellentállni és hamarosan összedűltek. A 17 órakor kirendelt karhatalom gépkocsi-szállícással 21 óra körül ért a helyszínre. Elsősorban a kb. 100 házból álló veszélyeztetett házcsoport lakóinak berendezését, élelmi készletét, terményeit és takarmányát mentette ki. A munka az összedűlni készülő házakban sokszor komoly életveszedelemmel járt. Egyidejűleg a község lakosságával karöltve a falu még el nem öntött, de veszélyeztetett részének védelmére kb. 3000 m hosszú nyúlgátat készítettünk, ami kb. 200 ház megmentését eredményezte. A község egy részének ekképen történt biztosítása után az osztag a tanyavilágban rekedt lakosságnak és állatállományának megmentéséhez látott. Mivel a távolságok igen nagyok voltak, és az 1 —

Г5 m-es vízmélység megengedte, az oszta1 Lásd a 143. oldalon közölt helyszínrajzot.