Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - XIV. vitéz Geredy Emil: A Zagyva és a Tisza közötti árvízvédelmi munka. A jégrobbantás technikája

ÁRVÍZVÉDELEM A ZAGYVA ÉS A TISZA KÖZT 149 egy álló és egy mozgó, a befagyott szakaszon hat álló és két — kerékpáron, ill. gép­kocsin— mozgó járőr végezte. A két tiszt vezette kb. 30 főnyi figyelőosztag nem az előkészített műszaki karhatalomból került ki, úgyhogy a műszaki karhatalmi század még érintetlenül rendelkezésre állott. A jelentések alapján a vezetés állandóan, idejében és részletesen tájékozódott a folyamszakasz jégviszonyairól. A jelentések zavartalan továbbítását az ármentesítő társulatok távbeszélőberendezései tették lehetővé. Tartalékul rádió volt előkészítve. A figyelőszolgálat április б-éig, a jég elvonulásáig, tartott. Noha beavatkozásra itt nem került sor, a sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, amelyek nem feleltek meg a valóságnak és így vakrémületet is okozhattak volna. Az egyik újságban azt a hírt olvashattuk, hogy egy már-már veszedelmes jégtorlaszt a szolnoki tüzérek lőttek széjjel. A hír eredetét nem tudtam megállapítani, de annyi biztos, hogy derék szolnoki tüzér bajtársaink abban az időpontban nem ágyúval, hanem lapáttal és csákánnyal álltak készen az árvízveszedelem megfékezésére. A Tisza felől nem is fenyegette veszély Szolnokot. A várható vízállással szemben meg­felelően magas védtöltések álltak. Legfeljebb egyes helyeken szorultak ezek a művek kisebb kiegészítésekre, de ezek idejekorán elkészültek. A baj a Zagyva völg3'éből érte Szolnokot. A jánoshidai árvíz. A Mátia déli lejtőjének olvadó hótömegei a Zagyva völgyében, Hatvanon át Szolnok irányában zúdultak az Alföldre. A Zagyva medie nem bùta ezekeà a rendkívüli víztömegeket befogadni, így akadálytalanul szétterültek annál is inkább, mert Üjszásztól északra nem működik ármentesítő társulat, az ott lévő védőművek csak helyi jellegűek, nincse­nek rendezerbefoglalva és így nagyobb árvizek levezetésére alkalmatlanok. 1 Az árhullám Hatvan környékén már a budapesti hadtest műszaki karhatalmait is foglalkoztatta. A szolnoki műszaki karhatalom akkor kapcsolódott be az árvíz leküzdésébe, mikor március 27-én a Zagyva völgyében levonuló árhullám elérte Jánoshida községet. A hirtelen jött árvíz elöntötte a falu mélyebben fekvő részeit, így elsősorban az új települést, ahol a házhelyosztás során hajlékhoz jutott szegényebb népréteg lakik A házak, szokás szerint, nagyobb részben vályogból épültek. így nem tudtak a víznek ellentállni és hamarosan összedűltek. A 17 órakor kirendelt karhatalom gépkocsi-szállícással 21 óra körül ért a hely­színre. Elsősorban a kb. 100 házból álló veszélyeztetett házcsoport lakóinak berendezé­sét, élelmi készletét, terményeit és takarmányát mentette ki. A munka az összedűlni készülő házakban sokszor komoly életveszedelemmel járt. Egyidejűleg a község lakosságával karöltve a falu még el nem öntött, de veszélyeztetett részének védel­mére kb. 3000 m hosszú nyúlgátat készítettünk, ami kb. 200 ház megmentését eredmé­nyezte. A község egy részének ekképen történt biztosítása után az osztag a tanya­világban rekedt lakosságnak és állatállományának megmentéséhez látott. Mivel a távolságok igen nagyok voltak, és az 1 — Г5 m-es vízmélység megengedte, az oszta­1 Lásd a 143. oldalon közölt helyszínrajzot.

Next

/
Thumbnails
Contents