Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - VIII. aknaszlatinai György István: Az 1940. év gép belvízmentesítésének tanulságai

84 GYÖRGY ISTVÁN Belvizek ellen védekezni csak úgy lehet, hogy: 1. a belvizek keletkezését meggátoljuk, 2. a belvizeket értéktelen területekre szorítjuk, 3. a belvizeket a befogadóba levezetjük, annak magasabb vízállásainál oda géppel átemeljük. 1. Mivel belvíz csapadékból, idegen helyről az ártérre zúduló vizekből, az altalajon feltörő vagy a védtöltésen keresztül szivárgó vizekből keletkezhetik, keletkezésének meggátlására rendszerint nincs módunk. Gondoskodnunk kell azonban arról, hogy a magasabb helyről az ártérre zúduló vizeket (külvizeket) töltések között vezetett medrekben az ártéren át a befogadóba vezessük és hogy a. töltések szivárgását kellő méretű töltésszelvény építésével meggátoljuk. Az 1940. évi belvizek egyik legnagyobb tanulsága volt, hogy a katasztrofális belvízkárok főleg idegen helyről az ártérre zúduló vizekből keletkeztek. 2. A síkvidéki belvizeknek értéktelen területeken való tározása rendszerint igen költséges, nagy befektetést és fenntartást igénylő belvízmentesítési mód. Befogadóképesség szempontjából is véges az ilyen víztároló és így rendkívüli vizes esztendőkben nem felel meg a szükségletnek. Ide vonatkozó külföldi megállapítások szerint a síkvidéki belvíztárolók építése belvízmentesítés céljából, mióta a korszerű belvízmentesítő szivattyútelepek építésére a technika haladása következtében mód van, idejét multa. 3. A belvízmentesítés korszerű — csaknem kizárólagos — módja a belvizeknek a befogadóba való bevezetése, illetve a befogadó nagy vize esetén az oda gépi erővel való átemelése. Vegyük számba, hogy az 1940-es belvizek elleni védelemre milyen gépi felszerelés állt a magyar belvízmentesítés rendelkezésére. (Itt csak a Tisza-Dunavölgyi Társulatok központi bizottságába tömörült ármentesítő és belvízszabályozó, 4,623.000 kat. hold = 26.600 km

2-t képviselő társulatok felszerelését fogom ismertetni, mert statisztikai adatok csak ezekre vonatkozólag állanak rendelkezésemre.) Az idevonatkozó statisztika szerint a társulatok belvízcsatorna, csatornaés árokhossza 17.600 km volt, tehát a 26.600 km

2 ártéri terület egységére km

2-ként 0'676 km hosszú csatorna, illetve árok jutott. A 26.600 km

2 ártéri terület belvizeinek szabad levezetését 106 nyílt vagy boltozott zsilip és 995 csőzsilip szolgálta. Tehát átlagban 1 nyílt vagy boltozott zsilip 251 km

2, csőzsilip pedig 26'7 km

2 árterületre jutott. A 26.600 km

2 árterület gépi belvízmentesítését 146 különböző méretű szivattyútelep szolgálta, egy szivattyútelep tehát 180 km

2 területre jutott. A különböző vízteljesítményű szivattyútelepek számaránya a következő: A szivattyútelepek vízteljesltménye l.'sec 0— 301 301 001 601 1 101 1101 — 1601 1601— 2001 2001— 4001 4001— 6001 6001— 12000 Összesen A szivattyútelepek száma . . 57 13 17 24 4 17 13 1 146