Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - VIII. aknaszlatinai György István: Az 1940. év gép belvízmentesítésének tanulságai

AZ 1940. ÉV GÉPI BELVÍZMENTESÍTÉSÉNEK TANULSÁGAI 83 A válasz nem lehet kétséges. Mert addig, amíg a termelő gazda a belterjesebb termelés több munkáját és nagyobb befektetését nem látja biztosítva a vízkárok ellen, belterjes termelésre áttérni nem fog. Tehát kétségtelen, hogy előbb a termelés alapfeltételét, a tökéletes belvízmentesítést kell megoldani. Az 1940. év belvizeinek tanulságai közé tartozik annak a már régen hangoztatott elvnek kétségtelen bizonyítása is, hogy a belterjes, esetleg öntözéses gazdálkodásra való áttérés csak abban az esetben lehetséges, ha az illető területen a belvízkártételt megfelelő belvízmentesítéssel kizárjuk. Az 1940. év rámutatott arra, hogy milyen hiányos mai belvízmentesítésünk, mert még a nyár derekán is belvizek tették a termelést lehetetlenné olyan területeken is, ahol nagy befektetések árán öntözési lehetőséget szándékozunk létesíteni. Természetes, hogy ily területeken belterjes mezőgazdasági termelés nem fejlődhetik ki. A felsoroltakkal bizonyítva látom, hogy az 1940-es vízkár nemcsak a gazdákat személy szerint sújtó csapás, hanem kihatásaiban nagy nemzetgazdasági jelentőségű, mondhatnám európai viszonylatban érinti nemzetünk létalapjait is. * * * Vizsgálódásaim további eredménye volt, hogy a belvízmentesítés kifejlesztése nem lehet csupán egyéni gazdaságossági kérdés. A köznek, az államnak kell ezen a téren határozott irányítást és anyagi támogatást nyújtania abban a biztos reményben, hogy a meghozott áldozatok eredménye, a többtermelés, az állam minden polgárának hasznára válik. Az árvédelem lehet érdekeltségi ügy. A belvízmentesítés már nem kizárólagosan az érdekeltek, hanem egész Magyarország ügye is. • Gyakran hangoztatják, hogy a magyar gazda a belterjes mezőgazdasági termelés iránt kevés fogékonyságot mutat, kevés reményt fűz hozzá, kat. holdakban gondolkozik, tekintet nélkül a föld termőképességére, értékére. Ebben nagy szerepe van tökéletlen belvízmentesítési rendszerünknek is, mert lia a gazda látja, hogy a belterjesebb termelés több munkáját és több befektetését egyetlen vizes esztendő belvizei megsemmisíthetik, addig, amíg ilyen csapásoktól nincs megóva, belterjes termeléshez nem fog kezdeni. A magyar állam feladata a belterjes mezőgazdasági kultúra lehetőségeinek biztosítása. Természetesen módja van az államnak arra, hogy ennek a befektetésnek az értékét közvetlenül is, az érdekelt termelő gazdákkal, a belterjes mezőgazdasági kultúrára alkalmassá tett földterületek adó szempontjából értékesebb osztályozása által megtéríttesse, amit a többet termelő gazda többlethasznából szívesen meg is fog fizetni. A termelés fokozásának ezt a módját látjuk az olaszországi, németországi és hollandiai nagy műszaki munkálatokban, amelyek a mezőgazdaság szempontjából értéktelen területeknek a termelésbe való bevonására, termő területeken pedig a mezőgazdasági kultúra fokozására irányulnak. * * * Ahhoz, hogy az 1940-es belvízkárok tanulságait levonhassuk és a segítség módját megtaláljuk, meg kell részletesebben ismerkednünk a belvizek keletkezésével és a védekezés módjaival. Belvíz tulajdonképen csak töltéssel körülvett területeken vagy zárt öblözetekben keletkezhetik.