Vízügyi Közlemények, 1940 (22. évfolyam)
1. szám - III. Dr. vitéz Lapray Géza: Közvetlen módszer trapézszelvényű csatornák tervezésére
48 LAPßAY GÉZA A redukciós tényező a 1 Q + ï S J 1!* (27) képletből számítható. A redukált szelvény méretei pedig a (58)cal jelképezett függvényeket ábrázoló 2. táblázatból közvetlenül olvashatók ki. A 2. táblázatban „ 1 1 szereplő ß és a (27) képletben szereplő — és — értékek, mint a y mederérdesség о 2 -fa függvényei az 1. táblázatból közvetlenül kivehetők. Ezek az értékek azonban szigorúan véve kis mértékben az R hydraulikus sugártól is függenek, azért az 1. táblázatból vett értékek felhasználása esetén a csatornák méreteire és emésztőképességére olyan eredményeket kapunk, melyek kedvezőtlen esetben ± 4%-kal is eltérhetnek a Chézy és Bazin II. képletek szolgáltatta eredményektől. Ha valaki ezzel a pontossággal nem elégednék meg, úgy a kiindulásul szolgáló Q és az ellenőrző számítás eredményeként kapott G segélyével & (27) képlet szolgáltatta и értéket a и = ^ 2 + (59) képlet alapján korrigálhatja. Az így kapott Ji felhasználásával az eljárást megismételve, ellenőrzésnél most már a kiindulásul szolgáló Q-val teljesen azonos G érték származik. A (22") és (23")-bői következik, hogy а и redukciós tényező kiemelésével a trapézszelvényű csatornák tervezésére vonatkozó összes feladatok visszavezethetők a redukált szelvény keresésére, melynek meghatározása után a redukált méretek «-vei való szorzása útján jutunk a keresett szelvén у méretek birtokába. Ezzel a módszerrel a (O)-val jelképezett egyenlet h és b értékére is megoldható, ha a (0) baloldalán álló kifejezésben szereplő 6 változó közül a többi 5 ismeretes, vagy ha több ismeretlen esetén a (0)-t beleértve, az ismeretlenek számával egyenlő számú független egyenlet áll rendelkezésre. A megoldandó feladatokat az ismeretlenek száma és az egyenletek osztályozása alapján lehet csoportosítani. E szerint : 1. ha a (0) baloldalon álló kifejezésben szereplő 6 változó között csak egy ismeretlen van, akkor az egyismeretlenes kötött feladatok vagy más szóval alapfeladatok esetével állunk szemben. 2. ha a fenti 6 változó közül egynél több az ismeretlen, a megoldáshoz a (0)-val jelképezett egyenleten kívül további független egyenletekre van szükség, amelyeket tetszésszerint tehető kikötések szabhatnak meg. Pl.: az ismeretlen vízmélység és fenékszélesség előre megállapított viszonya »/ — x v agy a z ismeretlen • „ ' ' ' h Q szelvényen átfolyó víz előre meghatározott atlagos sebessége v = ——'"77 stb. Az ilyen esetek az ismeretlenek és egyenletek számától függően az ú. n. két vagy többismeretlenes kötött feladatokhoz vezetnek. 3. Végül, ha a hiányzó egyenleteket valamelyik elem relazív minimumának, vagy maximumának keresése szolgáltatja az ismeretlenek számának megfelelően a két vagy több ismeretlenes szélsőértékfeladatok esetével állunk zemben. A szóbanforgó szélső érték lehet pl. a csatorna vízszállítóképességének maximuma, a
