Vízügyi Közlemények, 1940 (22. évfolyam)

1. szám - III. Dr. vitéz Lapray Géza: Közvetlen módszer trapézszelvényű csatornák tervezésére

38 LAPRAY GÉZA \ A szélső érték feladatok harmadik esete akkor adódik, ha a csatorna költségére kiható valamennyi tényező egyidejű mérlegelése mellett keressük a leggazdaságosabb szelvényt. Ezek a tényezők rendszerint a következők : 1. a földmunka költsége W f figyelembe véve az egységár változását a távol­sággal és mélységgel, 2. a burkolat költsége W b 3. a kisajátítási költség W k A szelvényméretek megállapítása végett ilyenkor célszerű az alant ismertetett grafikus eljáráshoz folyamodni, mely két különböző egymás után végzendő műve­letből tevődik össze. 1. Kellő részletességgel megállapítandó azon keresztszelvények sorozata, melyek az adott vízmennyiséget az adott rézsűhajlás, mederérdesség és esés mellett levezetni képesek, amelyek tehát a permanens egyenletes sebességű vízmozgás Chézv-képlettel kifejezhető törvényszerűséget jelképező egyenletet kielégítik (egyenlő emésztésű szelvénysereg). 2. A leggazdaságosabb szelvény kiválasztása céljából megszerkesztendő az 1. művelet eredményeként meghatározott egyenlő emésztésű szelvények összköltségei­nek a karakterisztikája, mint a vízmélységek függvénye. Az adott Q, J, у, о értéknek megfelelő egyenlő emésztésű szelvénysereg méretei a 2. táblázat és a fi redukciós tényező segítségével о és ß tárgyalt eseteire közvet­lenül megállapíthatók, lia u. i. Q, J és;' (és j'-val együtt nyilván S, a és ß is) állandó, akkor а и tényező értéke szintén állandó és a 2. táblázat megfelelő rovatából kivehető h 0, b 0 értékpársorozattal beszorozva a keresett egyenlő emésztésű szelvénysereg adatait szolgáltatja. Az így meghatározott egyenlő emésztésű trapézszelvényeket a további műveletek megkönnyítése céljából derékszögű koordinata rendszerben ábrázoljuk oly módon, hogy valamely szelvény jobb partélének L döféspontja a koordinátarendszer kezdőpontjával, a közös térszín pedig az abscissa tengellyel essék össze és megszerkesztjük az О súlypontok, а В' fenéktengelypontok és a B" bal fenékéi döféspontok geometriai helyét képező görbe vonalakat (1. TIT. ábra). F(X, У, Q, Q, J, Y) = 0 (20) gJérszin 111. ábra.

Next

/
Thumbnails
Contents