Vízügyi Közlemények, 1940 (22. évfolyam)
1. szám - III. Dr. vitéz Lapray Géza: Közvetlen módszer trapézszelvényű csatornák tervezésére
38 LAPRAY GÉZA \ A szélső érték feladatok harmadik esete akkor adódik, ha a csatorna költségére kiható valamennyi tényező egyidejű mérlegelése mellett keressük a leggazdaságosabb szelvényt. Ezek a tényezők rendszerint a következők : 1. a földmunka költsége W f figyelembe véve az egységár változását a távolsággal és mélységgel, 2. a burkolat költsége W b 3. a kisajátítási költség W k A szelvényméretek megállapítása végett ilyenkor célszerű az alant ismertetett grafikus eljáráshoz folyamodni, mely két különböző egymás után végzendő műveletből tevődik össze. 1. Kellő részletességgel megállapítandó azon keresztszelvények sorozata, melyek az adott vízmennyiséget az adott rézsűhajlás, mederérdesség és esés mellett levezetni képesek, amelyek tehát a permanens egyenletes sebességű vízmozgás Chézv-képlettel kifejezhető törvényszerűséget jelképező egyenletet kielégítik (egyenlő emésztésű szelvénysereg). 2. A leggazdaságosabb szelvény kiválasztása céljából megszerkesztendő az 1. művelet eredményeként meghatározott egyenlő emésztésű szelvények összköltségeinek a karakterisztikája, mint a vízmélységek függvénye. Az adott Q, J, у, о értéknek megfelelő egyenlő emésztésű szelvénysereg méretei a 2. táblázat és a fi redukciós tényező segítségével о és ß tárgyalt eseteire közvetlenül megállapíthatók, lia u. i. Q, J és;' (és j'-val együtt nyilván S, a és ß is) állandó, akkor а и tényező értéke szintén állandó és a 2. táblázat megfelelő rovatából kivehető h 0, b 0 értékpársorozattal beszorozva a keresett egyenlő emésztésű szelvénysereg adatait szolgáltatja. Az így meghatározott egyenlő emésztésű trapézszelvényeket a további műveletek megkönnyítése céljából derékszögű koordinata rendszerben ábrázoljuk oly módon, hogy valamely szelvény jobb partélének L döféspontja a koordinátarendszer kezdőpontjával, a közös térszín pedig az abscissa tengellyel essék össze és megszerkesztjük az О súlypontok, а В' fenéktengelypontok és a B" bal fenékéi döféspontok geometriai helyét képező görbe vonalakat (1. TIT. ábra). F(X, У, Q, Q, J, Y) = 0 (20) gJérszin 111. ábra.