Vízügyi Közlemények, 1940 (22. évfolyam)

1. szám - II. Trummer Árpád: A kultúrmérnöki szolgálat közgazdasági jelentősége

A KULTÚRMÉRNÖKI SZOLGÁLAT 21 Az intézmény hat évtizedes működésének gazdasági és pénzügyi eredményeit jelzi az a több mint 1,900.000 kat. holdnyi különböző talajjavító munka, amelyeket az érdekelt birtokosok kereken 86 millió pengő költséggel készítettek el. Ez az érték valójában még nagyobb is, mert sok esetben — különösen az első évtizedben — a gazdák a földmunkákat egészben vagy részben közmunkával készítették el s az ilyen munkák pénzértéke az említett összegben nincs feltűntetve. A magyar mezőgazdaság életében mindenesetre jelentékeny haladás az a közel kétmillió kat. holdnyi terület, amelynek termelését a vizek körforgalmának szabályozása megjavította és hozamát egyenletesebbé tette. Nem csekély azonban a kultúrmérnökség eddigi működésének az a szociális hatása sem, amelyet munkaalkalom megteremtésében és a magyar földmunkások foglalkoztatásában jelölhetünk meg. A munkálatok során végzett 105 millió köbméter földmozgósítás kétségen kívül kisebb jelentőségű, mint a Duna és Tisza völgyének ármentesítésével végrehajtott és európai viszonylatban is rendkívüli földmunka, mindamellett mégis jelentékeny és sokezer magyar földmunkás megélhetéséhez járult hozzá. Kultúrmérnöki hivatalaink szociális gondolkodását jelzi az a régen kialakult gyakorlat, hogy a vízimunkák túlnyomó részét kezdettől fogva házi kezelésben, vállalkozók kikapcsolásával végezték s így a munkákra fordított költség jelentékeny százaléka közvetlenül jutott a munkásemberek kezébe. * A kultúrmérnöki intézmény megszervezése és a vízjogi törvény megalkotása jelentékeny hatással volt a magyar vízgazdálkodásra és a vizek rendezésén keresztül a mezőgazdaságra is. Az a sok völgy — amelyet a végigfutó patak árvize évrőlévre végigsepert — tönkretette a gazdák szorgalmas munkáját és a terméssel együtt letarolta a jogos reménységeket is — lassan-lassan megjavult, a rakoncátlan vizeket megfékezték és a mezőgazdasági termelés ma már fokozott biztonságot élvez. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy kultúrmérnökeink munkája az árvizeket megszüntette, mert a természetben működő állandó erők ellen véges emberi erőnkkel csak ideig-óráig tudunk megküzdeni és kivételes árvizek mindig lesznek mindaddig. amíg a víz örök körforgása meg nem szűnik. Azt azonban szabad megállapítanunk. hogy a kultúrmérnökség munkájával szabályozott vízfolyásokon az árvizek ritkábban öntik el a völgyeket, az évről-évre visszatérő áradások a szabályozott mederben találnak lefolyásra s ezáltal a mezőgazdaság helyzete lényegesen megjavul. Midőn a kultúrmérnöki intézmény közgazdasági hatásait vizsgáljuk, meg kell emlékeznünk arról az áramlatról, mely nyilván az utolsó évtizedben a sorozatosan visszatérő szárazabb esztendők jelenségeinek téves általánosításával a talajjavítások, és vízrendezések káros voltát hangoztatta és ennek következményeképen a nagy magyar Alföld kiszáradását és elsivatagosodását jósolta meg. Vízimérnökeink és meteorológusaink szóban és írásban igyekeztek e vádak tarthatatlanságát kimutatni, ezekre az állításokra azonban leghatározottabban maga a Természet cáfolt reá az utóbbi évek bőséges csapadékával és nagy károkat előidéző sorozatos árvizeivel. A Természet örök törvényeit a ma embere még nem tudja megváltoztatni s a vízrendezési és kultúrmérnöki munkák mindannyia is csekély arra, hogy hazánk