Vízügyi Közlemények, 1940 (22. évfolyam)

1. szám - VI. Tóth Magdolna: A Balatonvidék fejlődése

122 TÓTH MAGDOLNA szati fontosságát a tó közelségének és a körülvevő ingoványoknak köszönhette. Közel négy századon át szolgált a vár védelmihelyül, míg a népvándorlás lerombolta. A Balaton vízállásának szabályozásával is a rómaiak foglalkoztak először, bizonyítják ezt a Sió-csatorna kifolyásának helyétől három kilométerre a tahi vasút építésénél előbukkant római zsilip alapfalai. Sextus Aurelivs Victor IV. sz.-i történetíró említi Galerius császárról, hogy a balatonparti rengeteg erdőket kipusztította és a tó fölös vizét a Dunába levezette. A római uralomnak a népvándorlás vetett véget. A népvándorlás népei közül az avarok telepedtek itt le hosszabb időre, majd leveretésük után Jámbor Lajos hűbérese, Privina szláv fejedelem kapta meg a Dunántúl nyugati részét és 850 körül felépítette a Zalavárnál gyér nyomokban ma is látható várát : Mosaburgot egy régebbi római Castrum romjaira. A szlávok uralmát néhány szláv eredetűnek tartott helynév (Tihany, Palóznak, L

Tdvari, stb.) látszik őrizni. Lóczy szerint a Balaton neve maga is szláv eredetű : blato = mocsár. A szláv uralmat megtörő honfoglaló magyarság legelőkelőbb nemzetségeivel szállta meg a Balatonvidéket. Pl. 949-ben Zala és nyugati Somogy ura Kál horka fia, Vér Bulcsu lett, kinek nevét a zalavölgyi Bucsita őrzi. Léi vezér neve Lelle (Lélő), Kál horka neve Diós-Kál, Káli-völgy stb., Koppány somogyi vezér neve pedig Török- és Zala-Koppány nevében maradt fenn. A Balatonvidéken a különböző nemzetségeken kívül legtöbb birtoka az Árpád-nemzetségnek volt.' Szent István birodalmát a kereszténység jegyében építette fel. Veszprémet és környékét a művelődés központjává fejlesztette, nem csodálkozhatunk tehát, hogy a Balaton környékén a legnagyobb birtokos mindig az egyház volt. Békefi Rémig munkájában 400-nál több középkori templomról és 80 szerzetes-egyházról tesz említést. A Balatonvidék népességi viszonyairól az első hozzávetőlegesen valószerű képet az 1720-i nagy országos összeírás nyújtja. Ez az idő, III. Károly uralkodásának első szaka, a modern Magyarország kialakulásának kezdete. Érdekes figyelemmel kísérni, hogy hazánk milyen erőben került ki az előző századok külső és belső harcaiból. 1721-ben Magyarországon Erdéllyel együtt volt : Nemes Pap és tanító Polgár és jobbágy Zsidó Összesen 134.265 5.377 2,401.582 11.374 2,552.598 100-00°,', A balatonmenti megyékben a népesség száma így alakult : 1721 1890 326.835 315.280 404.699 Somogy . Veszprém Zala 29.429 35.999 58.332 Ha most vidékünket nézzük, 1720-ban a Jankó János által balatonmenti községnek számított 50 község közül 34 állott fenn, s ebben a 34 községben a lakosság száma 1721-ben összesen 6621 volt. Ezt a számot összevetve a mai üdülő-