Vízügyi Közlemények, 1940 (22. évfolyam)

1. szám - VI. Tóth Magdolna: A Balatonvidék fejlődése

A BALATONVIDÉK FEJLŐDÉSE. írta : TÓTH MAGDOLNA. A Balaton mindkét, de különösen a déli partján vonattal, vagy gépkocsival v'^gigszáguldva tapasztaljuk, hogy az egyes fürdőtelepek egymásba nőnek, kisebbnagyobb megszakításokkal összefüggő sávot alkotnak és az egész Balatont egy nagy üdülőteleppé varázsolják. Bizonyára sokan vannak, akik évek, esetleg évtizedek óta figyelemmel kísérik a Balatonvidék fejlődését. Erre a figyelemre számot is tarthat a Balaton, hiszen természeti adottságainál fogva Magyarország egyik legfontosabb balneológiai értéke, amely a háború óta egyik fontos idegenforgalmi központunkká is fejlődött. Ezt a fejlődést, a különböző történelmi korokban betöltött szerepét, a partjai hosszában létesült üdülőtelepek lassú térfoglalásának történetét szeretném az olvasó elé tárni. Hogy azonban ezt a fejlődést megérthessük, röviden meg kell ismernünk a táj földrajzi adottságait. A Balatont ma három, egymástól különböző táj veszi körül. Északon a Balatonfelvidék, nyugaton és délen a zala-somogyi dombvidék, keleten pedig a Mezőföld nevezetű hullámos síkság. A Balatonfelvidék a Dunántúli középhegységhez tartozó kemény kőzetekből felépült hegyvidék és fennsík, az ú. n. Tisia tömbnek felszíni, fennmaradt romja. Magát a hegységet azok a túlnyomóan meszes kőzetű táblák alkotják, melyek a geológiai középkorban ülepedtek a Tisia tömb tetejére. A Balatonfelvidék déli lábánál Aszófőtől Fűzfőig terjedő lankás síkságot a pannóniai tenger abráziója hozta létre. Ezen a partszegélyen terül el Balatonfüred, Csopak, Almádi, stb. Ezt a 22 km hosszú partszegélyt hívjuk Balatoni Riviérának, mert a valódi Riviera is ilyen abráziós partszegélyen fekszik. A pannóniai tenger eltűnésével esik egybe a balatonvidéki vulkánosság kezdete. Rövid gáz- és hamukitörések után megjelent a híg bazaltláva, amely nagy lepények alakjában lepte el a pannóniai rétegek egyes helyeit. Ezután rendkívül száraz sivatagos geológiai kor, a pliocén kezdődött, amikor növényzet híján a felszín teljesen ki volt szolgáltatva a szél hatásának, ami óriási pusztítást vitt véghez a pannóniai rétegekben. Csak a kemény bazalttakaró alatt maradtak meg ezek a rétegek, míg körülöttük a lazább rétegeket a szél elhordta. így keletkezett a Somlyó, Ság, Badacsony, Szentgyörgy, Csobánc, Haláp. stb. Idegenforgalom szempontjából ezek a hegyek nemcsak kitűnő boraikkal, hanem tájképi érdekességükkel is feltűnnek. A Balaton déli partján a Fonyódi hegy is bazalt meza. Utóvulkáni működés építette fel ezeken kívül a boglári Várhegyet, Szigligetet és Tihany érdekes tufa hegyeit. Az utóvulkáni működés -eredménye a Balatonfelvidék déli lejtőjén fakadó szénsavas források, e vidék különleges balneológiai érdekességei, amelyek a permi