Vízügyi Közlemények, 1940 (22. évfolyam)

1. szám - I. Mihalik Ferenc: Korbély József emlékezete

10 MIHALIK FERENC külön-külön kifejezhesse. Ez a módszer a legkisebb négyzetek módszere, melyet Hägen a vízépítés terén már széleskörben alkalmazott, az árvíz jelzésnél pedig először Allard használta a Szajna vízállásainak meghatározására. Ennek előnye, amint tudjuk az, hogy az egyes egyenletcsoportokat nem kell egyenkint előre megoldani, hanem az összes egyenletek összefoglalhatók és azokból egyszerű müveletek segélyével levezethetők az ismeretlenek számával egyező normál egyenletek, amelyek az ismeretlen legvalószínűbb értékeit pontosan megadják. Természetesen sok egyenlet és sok ismeretlen esetén ezek a számítások — minthogy legegyszerűbben differenciál hányadosok képzésével és magasabbrendű determinánsok feloldásával végezhetők el — igen hosszadalmasak és fáradságosak, de Korbély véghetetlen türelmén és szorgalmán ezek sem fogtak ki. A szóban levő ,,Árvízjelzés" című munkájában a Tisza szegedi és csongrádi vízállásaira vonatkozókon kívül még sok más képletet számít ki a Sebes-Körös és a Berettyó-folyó egyes fontosabb mércéire vonatkozólag. A csongrádi vízállások meghatározásánál pedig az egész nagyszabású számítást teljes részletességgel le is közli. Természetesen ezek a Tiszára vonatkozó szabatos és pontos eredményt adó képletek csak a primőr árhullámok találkozására vonatkoznak, vagyis olyan árhullámok találkozására, amelyeket magán a főfolyón nagyobb árhullám nem előzött meg. Az árhullámok összegeződésével nem foglalkozik, bár a Tiszán ezt az összefüggést kevéssel vagy alig módosítják a Maroson vagy a Körösökön a tiszai főárhullámot megelőzőleg levonuló olyan árhullámok, melyek a Tisza medrét üresen találják. A primőr árhullámok esetére kidolgozott ezen összefüggésekből így is sok érdekes kérdésre kaphatunk feleletet. Tanulmányának végén Korbély mindjárt két ilyen kérdést állít fel és adja meg reá a feleletet. Az egyik : Mi lett volna az 1888-ik évi árvízkor Csongrádon és Szegeden a legmagasabb vízállás, ha a gátszakadások nem következnek be ? A másik : A főfolyó és a mellékfolyók eddig észlelt legnagyobb árhullámainak találkozása esetén, vagyis ha a Tisza és Sajó' 1888-iki nagy vize találkoznék a Körösök és a Maros 1895-iki nagy vizével, mi volna a várható legmagasabb vízállás Csongrádnál és Szegednél '( Az egymásután futó évek során, a Csonka-ország megnagyobbodásával és a Tisza vízgyűjtőjének részbeni visszatérésével, mind kiterjedtebb és körültekintőbb lesz a tiszai vízállások kialakulására befolyással bíró hidrológiai, meteorológiai és egyéb adatoknak a gyűjtése. Az ekként gyűjtött és tökéletesedett adatok nemcsak az eddig még válasz nélkül maradt, hanem a még csak ezután felvetődő számtalan ily természetű kérdésnek a megoldására is messzemenő lehetőséget nyújtanak. Azt hiszem, hogy Korbély példája a fiatal magyar vizimérnöki gárdát az árvíz jelzés tudományának továbbfejlesztésére fogja ösztönözni. A Magyar Mérnök és Építész-Egylet Korbély ,,Árvízjelzés" című tanulmányát az egylet közlönyében 1909-ben közzétette, szerzőjét pedig a Hollánpályadíjjal tüntette ki. Korbélynak egy másik hidrológiai tanulmánya az ,, Árvizekről" címmel a Vízügyi Közlemények 1915. évi füzetében jelent meg. Ez a tanulmány tulajdonképen a lehullott csapadékból lefolyásra kerülő vízmennyiségekről szól, jóllehet a tanulmány címe után ítélve a szorosabb értelemben vett árvizek tárgyalását