Vízügyi Közlemények, 1940 (22. évfolyam)

1. szám - IV. Hidvéghy László: Szennyvíztermelőtelepek tervezése és üzeme

94 HIDVÉGHY LÁSZLÓ építési mélység mellett igen kis alapterületet igényelnek (4. ábra). A legtöbbször köralakú alaprajzú, függőleges oldalfalakkal bíró homokfogók alsó, kúpos részében gyűlik össze az iszap. A megfelelően kiképzett hozzáfolyás és a homokfogóba beépített terelőhengerek biztosítják a víz egyenletes, függőleges irányú áramlását. A leülepedett anyagot mammutszivattyúval, vagy különlegesen kiképzett körforgószivattyúval lehet eltávolítani, illetve kiöblíteni. Amennyiben a homokfogóból eltávolított anyagot lakott területek feltöltésére kívánjuk fölhasználni, a benne levő szerves anyagokat megfelelő tisztítóberendezéssel távolítjuk el. Ilyen homokmosószerkezetet tüntet föl az 5. ábra, melynél a homokfogóból való kiemelés közben magával a szennyvízzel mosatják ki a homokban levő szerves anyagokat. Kimosható a szervesanyag nagynyomású vízzel való öblítéssel is. Csökkenthető továbbá a szervesanyag magában a homokfogóban leülepedett anyagon való nagynyomású levegőátfúvással is. Ezekkel a tisztítási eljárásokkal teljesen tiszta, minden szerves anyagtól mentes homokot nyerhetünk. Megjegyzendő, hogy az ilyen tisztítási eljárások üzemköltsége elég magas. B) Tisztítórácsok. A 10 mmnél nagyobb úszószennyeződések visszatartására szolgálnak a különböző szerkezetű szűrőrácsok, melyek legtöbbször 1 a homokfogók után és csak kivételes esetekben azok előtt nyernek elhelyezést. A rácsok tartják vissza a különböző úszószennyeződéseket — fekália, rongyok, belek, papír, zöldség és gyümölcsmaradványok, falevelek stb. —, s ezektől mentesítik az átemelőberendezést. A rácsok szabad nyílása-, az átemelőberendezés szerkezetétől és nagyságától függően, 10—50 mm között változik. и Nagyobb teljesítményű telepeken célszerű a homokfogó előtt 50—100 mm nyílású durvarács, vagy ,, rongy fogó" beépítése, mely egyrészt a szűrőrácsok tehermentesítésére, másrészt az esetleg nagyobbméretű úszóanyagok (gerendák, pallók stb.) visszatartására szolgál. A rácsok tisztítása kisebb telepeken, valamint a durvarácsoknál kézierővel, nagyobb és újabban létesített telepeken ma már majdnem kizárólagosan gépi erővel, önműködő tisztítószerkezettel történik. A rácsokon lerakódott anyag — rácsszemét — kiemelését vagy fölfelé mozgó rácsszerkezet, vagy — álló rács esetén — megfelelően kiképzett fésű- vagy más tisztítószerkezet végzi. A rácsszemét mennyisége, a rácsnyílások nagyságától függően, évente 10—15 liter fejenként, ami nagyobb telepeknél, több 100 ezres lakosszám esetén tekintélyes mennyiséget adhat, melynek eltávolítása és kezelése meglehetősen költségesés körülményes. Ez a magyarázata annak a törekvésnek, mely a szabad rácsnyílások növelésével igyekszik a rács5. ábra. Homokmosó berendezés.