Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - XVI. Németh Endre: Olaszország ivóvízzel való ellátása

olaszország ivóvízellátása 539 melynek 26 millió lírára rúgó költségéből 19 millió után 75% államsegély jár, a többi 7 millió erejéig pedig kamatmentes hosszúlejáratú kölcsönt kapnak. A Treviso városát és a tőle északra fekvő 20 községet magábafogadó terület ivóvízellátását szolgáló Acquedotto Schievenin társulat 19 milliós költségvetéséből 14 millió a 75% államsegélyre jogosult mezőgazdasági vízvezetékre esik, 5 millió erejéig pedig 2%-os kölcsönt kapnak. Végül mezőgazdasági vízvezetéknek fogják minősíteni az isztriai vízvezeték kiterjesztését, mihelyt az isztriai félsziget nagy talajjavító munkálatai nyomán az új gazdasági rendre való áttérés (trasformazione fondiaria) megtörténik. A társulat már megalakult és munkatervében szerepel a vízvezeték, melynek államsegélyre jogosító költségvetése 300 millió líra. Az államsegélyes munkák terveit természetesen alaposan megvizsgálják. A nagyszabású művek bírálata a közmunkaügyi minisztériumban székelő Legfelsőbb Vízügyi Tanács (Consiglio Superiore dei LLPP, 3" Sezione) hatáskörébe tartozik, amely a közegészségügyi hatóság szervének meghallgatása után hozza meg döntését. A fasiszta államrend nem tűri a fölösleges latolgatásokat, gyors intézkedéseket követel. Ezért, ha a mû költségvetése nem haladja meg az 500.000 lírát, a tervek nem kerülnek fel a minisztériumba, hanem elegendő az említett minisztérium fennhatósága alá tartozó megyei mérnöki hivatalok (Genio Civile) hozzájárulása a munka végrehajtásához, ami rendszerint vállalatba adás útján történik. A munkálatokat a megyei mérnöki hivatalok ellenőrzik és a munkák átvételéről szóló jegyzőkönyvet a közmunkaügyi minisztériumhoz terjesztik fel felülvizsgálatra. Amint az elmondottakból kitűnik, az állam ugyan nem központilag előre elkészített országos terv alapján törekszik a vízellátás kifejlesztésére, hanem a kezdeményezést általában az érdekelt helyi intézményekre bízza, ellenben a fejlődés ütemét az ország gazdasági helyzetéhez képest azáltal szabályozza, hogy az államsegély vagy kedvezményes kölcsön kiutalását korábbi vagy későbbi időpontra engedélyezi. A közvélemény érdeklődésének ébrentartására és szakismeretek terjesztésére nagy súlyt vetnek. A szaklapokon kívül napilapokban és képes mellékleteikben is gyakorta jelennek meg cikkek elkészült, vagy készülőfélben levő vízvezetékekről. Idejében rájöttek arra is, hogy a nagyobbszabású vízvezetékek — mint a vízimunkálatok általában — alapos közgazdasági előkészítést igényelnek, melynek során a tervező mérnökön kívül más szakértőket és érdekelteket is meg kell szólaltatni. Szükség van tehát olyan szervezetre, amelynek kebelében a sok különböző szakember egymásra talál. Ilyen céllal alakították meg 1923-ban Assoziazione Idrotecnica Italiana névvel az olasz vízügyi szövetséget, amelynek munkatervében a hajózáson és öntözésen kívül, mint egyik legfontosabb pont, az ivóvízellátás is szerepel. A szövetség igen értékes adatgyűjtő, ismeretterjesztő és szervező munkát végzett ; gyűléseinek és kétévenkint ünnepélyes keretek közt megtartott nagygyűléseinek tárgya nemzetgazdasági szempontból fontos vízügyi kérdések megvitatása. A Szövetség nagy megértésre talált az érdekeltek között. Fényesen igazolja ezt az a körülmény, hogy megalakulásának első évfordulóján már 1600 tagja volt, s közöttük több mint 350 testület, társulat és iparvállalat foglalt helyet.