Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - XII. Farkas Imre: A vízszükséglet megállapítása

a vízszükséglet megállapítása 48 у 3. ábra. Győr sz. kir. város vízmüveinek adatai (1884—1929). van fürdőszobája és vízöblítéses W. C.-je és az értékesebb házak központi melegvízszolgáltatásra is be vannak rendezve, feltehető, hogy a vízfogyasztásban mutatkozó emelkedés valószínűleg meg fog állni, sőt amint azt az utolsó években néhány város adatai mutatják, nemcsak átmenetileg, hanem véglegesen is csökkenni kezd. Láthatjuk az elmondottakból, hogy a tervszerű statisztikai adatgyűjtésnek milyen nagy jelentősége van a vízellátás kérdésében. Ha a vízszükséglet megállapításánál nem hivatkozhatunk bővebb hazai adatokra, lássuk milyen irányelvek alakultak ki a külföldön, s mennyire alkalmazhatók hazai viszonyaink között. Bajorország területére a Richtlinien des Bayerischen Landesamtes für Wasserversorgung bei Projektirung von Wasserversorgungsanlangen című kiadvány a vízszükségletet hatóságilag az alábbiak szerint állapította meg : Falusi helyeken fogyasztási egységenkint liter Városi lakosság napi szükséglete fejenkint liter legnagyobb 1. Csatornázás nélküli szegény és takarékos lakosságú helyeken 50 2. Csatornázás nélküli helyeken, ahol a lakosság takarékos 60 3. Csatornázás néküli helyeken általában 80 4. Részben csatornázott helyeken, ha ipari üzemek is vannak 100 5. Olyan helységekben, ahol az általános csatornázás megvan, nagyobb ipari üzemek, kertészet, szőlőtermelés, idegenforgalom stb. van 120 6. Fürdőtelepeken és gyógyhelyeken .. evi átlagos 35 37 40 45 50 legnagyobb 80 100 125 150 200 250—800 evi átlagos 40 50 60 70 80 100—300 A felsorolt értékek annak a feltételezésével vannak megállapítva, hogy mindenütt vízmérő van, mert különben a fogyasztás a fentieknek legalább másfélszerese lenne.