Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - X. Jendrassik Aladár: Az ivóvíz vizsgálata

AZ IVÓVÍZ VIZSGÁLATA. írta : JENDRASS1K ALADÁR. Az ivóvízellátás megfelelő voltának ellenőrzése elsősorban a higiénikus feladata és eszközei a helyszíni szemle, a vegyi és bakteriológiai vizsgálatok. A hiányok megállapításán kívül fontos szerepe van a higiénikusnak a feladatok kijelölésénél és a tennivalók megállapításánál is, ugyancsak vegyi és bakteriológiai vizsgálatokkal összekötött alapos helyszíni tanulmányok alapján. Az ivóvízszolgáltató berendezések korszerű és helyes elkészítése, állandóságának biztosítása pedig szükségessé teszi, hogy a tervező mérnök minden esetben a vegyi és bakteriológiai vizsgálatok alapján adott szakvélemény teljes figyelembevételével és útmutatása szerint járjon el. Ezeknek az ivóvízellátás szempontjából nagyon fontos feladatoknak ellátása céljából különleges és mégis sokoldalú vizsgálatok elvégzése szükséges. A jó ivóvíz legfontosabb kelléke, hogy ne legyen fertőzött, de friss, vagy nagyobb mértékű szennyeződés jeleit se mutassa. Fertőzöttnek akkor nevezzük a vizet, ha kórokozó baktériumok vannak benne. Ebben az esetben a víz súlyos járványok okozója lehet. Szennyezett a víz akkor, lia emberi, vagy állati hulladékokkal, ürülékekkel vagy bomlási termékekkel történt friss, vagy régibb keletű, de kiadós érintkezésre utaló baktériumok, vagy oldott alkatrészek vannak benne. Mielőtt az idevágó bakteriológiai és chemiai vizsgálatokkal foglalkoznánk, szükséges, hogy azokkal a bakteriológiai és chemiai természetű változásokkal foglalkozzunk, amelyeknek a későbbiekben felhasználásra kerülő víz körforgása folyamán alá van vetve. Hazánkban a leggyakrabban a talajvizet használjuk fel ivóvízszerzés céljára. Keletkezésénél a szennyeződés szempontjából legfontosabb a csapadékvíznek a talajba szivárgása. A levegő páráiból a magasabb légrétegekben cseppfolyósodó csapadékvíz eredetileg teljesen tiszta, mindössze kevés széndioxidot, oxigént és nitrogént tartalmaz oldva. Lehullása folyamán is aránylag kevés egyéb oldott anyag, vagy baktérium kerül bele, az útjába eső légréteg tisztaságától függően. Amint azonban a talaj felszínére kerül, még inkább akkor, ha be is szivárog, nagy változásokon megy keresztül. A föld felszínén és alatta kisebb-nagyobb mélységig mindig sok a szerves anyag, növényi maradvány és a baktériumok milliói hemzsegnek. Miközben a víz ezen a csak néhány dm vastag (humuszos jellegű) rétegen keresztülhalad, baktériumtartalmúvá válik és a benne oldott anyagok szempontjából is jelentősen megváltozik. A talaj szerves anyagai oldott oxigéntartalmának egy részét, vagy egészét megkötik és az oxidáció folyamán keletkező széndioxid a vízben oldódik. Ugyanekkor megkezdi a víz az útjába eső vízben oldódó anyagok (szerves anyagok, kloridok, nitrátok, szulfátok), sőt a talajban mindenütt előfor-