Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - X. Jendrassik Aladár: Az ivóvíz vizsgálata

4(54 JENDRASSIK ALADÁR duló nehezen oldódó kalcium- és magnéziumkarbonátok feloldását is. (Az utóbbiakat a megnövekedett széndioxidtartalma segítségével előzőleg hidrokarbonátokká alakítja át.) A felszín alatti, baktériumokban és szerves anyagokban dús, oxigénhiányban szenvedő réteg után olyan rétegekbe kerül a víz, amelyek már baktériumot és szerves anyagokat csak elvétve tartalmaznak és ahol a talajt átjáró levegő oxigéntartalma újból érvényre jutott. Itt a talaj finom szemcséi a baktériumokat visszatartják, kiszűrik és azok táplálékhiány miatt — az anaërobok még inkább az oxigén hatására — elpusztulnak. Ugyanekkor a vízben oldott szerves anyagok is részben oxidálódnak, a szervetlen sók feloldása pedig folytatódik. Ennek következtében a viszonylag tiszta felszín alatt néhány méteres mélységben összegyűlő talajvíz baktériumot, főleg anaërob fajtát már nem tartalmaz, kevés a szerves anyag benne, viszont szervetlen vegyületekben a talaj összetételéhez képest többé, vagy kevésbbé dússá válik. Az ilyen legfelső talajvízréteg ivás céljára megfelelő berendezés esetén aggodalom nélkül használható. Megváltozik azonban a helyzet, ha a talajfelszín az ott lakó emberek, állatok útján szennyeződik. Hulladékaik, ürülékük révén egyrészt a felszínhez közeli rétegek baktériumtartalma megnövekszik, másrészt szerves anyagok és jellegzetes vegyületek halmozódnak fel benne. Ennek következménye az, hogy a baktériumot, szerves anyagot tartalmazó, oxigénhiányos szint mind nagyobb mélységig terjed és így a baktériumok kiszűrődése és pusztulása megnehezül, a vízben sok szerves anyag oldódik, mely már többé nem képes oxidálódni és a szennyező anyagok jellegzetes vegyületei megjelennek, illetve felhalmozódnak a vízben. Az emberi, állati ürülék legnagyobbrészt nitrogéntartalmú szerves anyagokból áll. Még mindig szerves bomlástermékeik a velük érintkező vízben oldódhatnak és ilyenkor a vízben proteid ammónia mutatható ki. A víz továbbvándorlása során megkezdődik ezeknek a lebontása, amidőn is először nitrogénmentes szerves anyag és ammónia keletkezik. Ha a víz már oxigént tartalmazó talajrétegbe kerül, a szerves anyagok széndioxiddá, az ammónia pedig nitritté kezd alakulni, huzamos oxigénbehatás alatt pedig a szerves anyagok legnagyobb része oxidálódik, az ammónia és nitrit pedig teljes egészében a végső oxidációs fokká, nitráttá alakul, Ez már tovább nem változik. A kéntartalmú fehérjék bomlása közben kénhidrogén is keletkezik, mely később szulfáttá oxidálódik : II +o — C — C — SH > H

2 S • SO

t A vizeletre jellemző nagy konyhasó- és karbamidtartalma. A konyhasó mint a víz megnövekedett kloridtartalma jelentkezik, a karbamidból pedig ammónia hasad le, mely tovább oxidálódik. A szerves anyagok oxidációja közben keletkező