Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - IX. Schmidt Eligius Róbert dr.: A magyarországi artézi kutakról, a körülöttük kialakult visszásságokról és megszüntetésük módjairól

4(50 schmidt e. r

óbert dr. esetleg közvetlenül is hozhatna határozatokat az artézi kutak engedélyezése ügyében, természetesen az érdekelt közigazgatási hatóság és a munka kivitelezésének ellenőrzésével, felülvizsgálásával megbízott kultúrmérnöki hivatal egyidejű értesítésének kötelezettsége mellett, hogy ezek az esetleg szükségesnek mutatkozó egyéb, pl. a csurgalékvíz elvezetésére stb. vonatkozó további intézkedéseket megtehessék. Ennek a központi szervnek további feladatai volnának : 1. az artézi kutakkal kapcsolatos és ma még igen nagyszámú, megoldatlan kérdés tanulmányozása és kidolgozása (pl. vízpazarlás, az egyes vízszintek igénybevétele, helyes kúttelepítési távolság, cső-, szűrő- és kútfejkialakítás, stb. stb.), 2. a tanulmányi eredményeknek hozzáférhetővé tétele tudományos és népszerű közleményekben a köz számára és javára, 3. a tanulmányok alapján javaslattétel a vízügyi törvény ill. rendeletek korszerűsítésére vonatkozóan. Mindezekre azért van szükség, mert magában a legjobb törvény is hatástalan marad, ha mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben is megfelelő végrehajtó közegekről, intézményekről nem történik gondoskodás. Lelkiismeretbeli kötelességemnek tekintem azonkívül annak leszögezését, hogy ma még a tudomány, a vonatkozó törvény és az egész hivatalos szervezet messze elmarad az élet valódi szükségletei és követelményei mögött. Állításom igazolásául pedig az artézi-vízgazdálkodás terén ma elég zűrzavaros állapotokat hozhatom fel. Előidézésükben és mind mai napig való fennállásukban nem kis szerepe van annak a ténynek, hogy ezeket az ügyeket mind alsó, mind végső fokon is tulajdonkép autodidakták intézik, — mivel hazánkban, megfelelő szakképzés hijján, más egyszerűen nincs. Ezért, és mivel hazai vízellátásunk túlnyomó részben artézi kutakon alapszik, elengedhetetlenül fontos és kívánatos, hogy az artézi kutakkal foglalkzoó tudományok a mérnöknevelés terén megfelelő helyet kapjanak és hogy a kútfúrási iparengedély a jövőben megfelelő képesítéshez köttessék. Az artézi kutak körüli visszásságok megszüntetése érdekében azonkívül nagyon fontos az is, hogy gondoskodás történjék a közönség megneveléséről és felvilágosításáról és az illetékesek és szakkörök a hibák és hiányok kiküszöbölésére törekvő gondolataikat időközönként fenntartás nélkül és őszintén megbeszéljék. A tennivaló tehát, miként láttuk, sok, de minden fáradságot megér a cél : hazánk ivóvízellátásának tökéletesítése és biztosítása. IRODALOM. Schmidt E. R. : A debreceni I. sz. kincstári gázos kút hidromechanikai viszonyai és az azokból levonható általános tanulságok. Bányászati és Kohászati Lapok, 1934. évi 18. sz. Schmidt E. R. : Megjegyzések az artézi-kutak élettartamának kérdéséhez. Hidrológiai Közlöny, XV. kötet, 1935. Schmidt E. R. : Artézikút-fők és önműködő zárószerkezeteik. Bány. és Kob. Lapok, 1936. évi 23. sz. Schmidt E. R. : Artézi és fúrott kutakon végzett hidrológiai tanulmányok a Mazalánféle reométer segítségével. Bányászati és Kohászati Lapok, 1939. évi 19. szám. Schmidt E. R. : A negatív artézi-kút típusai és célszerű kútfő elrendezései. Bány. és Koh. Lapok, 1940. évi 3. sz. Pattantyús A. Géza: A gázos kútak üzemi jellemzői. Bány. és Koh. Lapok, 1935. évi 12. és 15—16. sz. Bieske Erich : Der Rohrbrunnen. München, Oldenbourg, 1938. Schmidt E. R. : A . . . . térképlap területén előforduló artézi kútak ismertetése. Magyarázatok Magyarország geológiai és talajtani térképéhez. M. kir. Földtani Int. kiadványai, 1937-től.