Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - IX. Schmidt Eligius Róbert dr.: A magyarországi artézi kutakról, a körülöttük kialakult visszásságokról és megszüntetésük módjairól

A MAGYARORSZÁGI ÁRTÉZI KUTAKRÓL 459 magassághoz tartozó vízhozamot, a víz hőfokát stb., könnyű megál'apítani, ellenőrizni, sőt a kutat javítás, tisztítás céljából hozzáférhetővé is lehet tenni (2. ábra). De nemcsak az artézi kút kialakítása terén találunk ilyen, hatásaiban súlyos, szokványos hibákat . Akadnak ilyenek bőven a vízellátás egyéb vonatkozásaiban is. Többé-kevésbbé közismertek pl. azok, amelyek az artézi víz szétosztása terén az ú. n. kúttársasági vagy körzeti vízvezetékkel kapcsolatosan honosodtak meg és burjánoztak el. Ezeknek a kisebb szövetkezeti vízvezetékeknek az lett volna a feladata, •2. ábra. A vízpazarlás megakadályozása érdekében lengő-csappal felszerelt artézi-kút, lökéstompító légkazánnal. A kútfő a felépítménytől oldalt lévő külön kezelőaknában van. Tolózárakkal úgy van ellátva, hogy megfelelő toldalékcsővel a kút nyugalmi vízszintjét és különböző vízkivételi szinteknek megfelelő hozamát, végeredményben tehát teljesítmény-görbéjét is, bármikor ellenőrizni lehessen. hogy a kezdetben szórványosan jelentkező vízvezetéki igényeket ideiglenesen kielégítve, megismertessék a lakosság szélesebb rétegeivel a vízvezeték előnyeit és ezzel megteremtsék egy általános vízvezeték létesítésének erkölcsi és gazdasági előfeltételeit. Bár ezek szerint a körzeti vízvezetékek nagyobb alföldi községeink és városaink vízellátási rendszerének természetes és igen fontos fejlődési fokozatát képviselik, a legtöbb helyütt mégis idegenszerűen és betegesen hatnak. Egyszerűen azért, mert fejlődéstörténeti szerepük betöltésével nem történt gondoskodás megfelelő felváltásukról és így egészségtelen túlburjánzásra kényszerültek, hogy a nyomukban támadt és megsokszorosodott igények kielégítését, kénytelen-kelletlen, •és inkább rosszul mint jól, továbbra is vállalják.