Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - VIII. Mazalán Pál: A mélyfúrású ivóvízkutak helyes létesítési módja és az ezzel kapcsolatos teendők

A MÉLYFÚRÁSÚ IVÓVÍZKUTAK 449 fúrási kőzettörmelékkel megnövekedett fajsúlyú és sok esetben nagy viszkozitású anyagot a külszínre tudja hozni. Az öblítőfolyadékoszlop fajsúlya rendes körülmények között 1-05, nem ritka esetben azonban az 1-15 értéket is meghaladja. Ez azt jelenti, hogy a megnövelt fajsúlyú öblítőanyag 1-05, illetve 1-15-ször akkora tisztavíz-oszlopot tud egyensúlyban tartani. (A folyadék viszkozitásából származó további különbözetet figyelmen kívül hagytuk.) Kevésbbé porózus kőzeteket és a belőlük fakadó káros vizet az ezzel a rendszerrel dolgozó nem képzett fúróvállalkozó csak akkor veheti észre, ha az így feltárt víz túlnyomása az említett mértéket meghaladja. A szárnyas fúróval dolgozó kisiparos következtethet ugyan a szerszám haladásából az egészen feltűnő kőzetváltozásokra, de a kőzet folyadéktartalmát nem ismerheti minden kétséget kizáróan, nem is szólva a szerszám útjában netalán feltárt szénhidrogénekről, amelyek csekély fajsúlyuknál fogva még nagy gyakorlattal is csak gondos vizsgálatok útján észlelhetők. Alföldünkön igen sok 300—500 m mély kút van. Ha a mélységeknél csak 5%-os faj súlynövekedést t ételezünk fel, a nem szakavatott megfigyelő csak az olyan folyadékot veszi észre, melynek a külszínen mért túlnyomása 15, illetve 25 m vízoszlop. Noha kútfúróiparosaink széleskörű gyakorlata elvitathatatlan, mégis megfelelő képzettség és eszközök hiányában fel sem tételezhető, hogy a fúrt lyukban átütött rétegek fizikai és vegyi tulajdonságait minden esetben helyesen megismerik. Minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a hazánk területén mélyített több ezer fúrás sok olyan rétegen hatolt át, amelyek ivóvízellátásásunkban figyelembe jöhettek volna és sok esetben káros vízkeveredéseket eredményezett, miért is egyes, egyébként jó ivóvizet tartalmazó, rétegek hozama csökkent, vagy a káros keveredés folytán ivásra kevésbbé alkalmassá vált. Igaz, hogy a mai műszaki haladás korában a fentivel azonos elv szerint működtetett ú. n. roían/-rendszerű fúrási módot alkalmazzák külföldön az ivóvízkutak mélyítésére is. Az ezzel a fúrási módszerrel mélyített kutak rétegsorának vizsgálatára azonban szabatos fizikai módszerek szolgálnak, amelyekkel a rétegek Vízügyi Közlemények. 29 3. ábra. Ütőfúrás fordított öblítéssel. A fúrólyukat az ütéssel működő véső mélyíti s bővítő-kések tágítják. A fellazított anyagot a fúrólyukba benyomott víz a fúrószáron keresztül nagy sebességgel hozza felszínre. Jó anyagfeltárás.