Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)
3-4. szám - VIII. Mazalán Pál: A mélyfúrású ivóvízkutak helyes létesítési módja és az ezzel kapcsolatos teendők
a mélyfúrású ivóvízkutak 447 Amint a sebész jóvátehetetlen'hibát követne el, ha a legsikerültebb vágásai után az artériát a vénával, vagy az epevezetéket a vesevezetékkel kötné össze, helyrehozhatatlan műhibát követ el a földkéreg váltakozó rétegsorait helyes megítélés nélkül megsebző és kezelő kútfúrómester is. Köztudomású, hogy a föld mélyebb altalaja vizet át nem eresztő és vizet áteresztő, többé-kevésbbé telített rétegekből áll. Az ivóvízellátás céljait az át nem eresztő rétegek közötti áteresztő, vizet tartalmazó : tároló rétegek szolgálják. A tároló kőzetek folyadéktartalma függvénye a réteg hézagtérfogatának és egyéb fizikai, továbbá vegyi és földtani viszonyainak. Rendes viszonyok között a rétegekben uralkodó nyomás a mélységgel növekedik. A nyomásnövekedés azonban nem tekinthető általános érvényű szabálynak. Igen gyakori eset az is, hogy nagypotenciálú tároló rétegeket lényegesen kisebb potenciálúik követnek a mélyben, melyek a magasabban jeltárt nagyobb potenciálú rétegek folyadékát egészen vagy részben elisszák. Széleskörű elméleti és gyakorlati szakképzettség szükséges annak az elbírálásához, hogy valamely fúrt kút adott földtani viszonyai között a kisebb potenciálú réteg tökéletes elzárása vagy hozamának kitermelése a célravezetőbb. Vannak igen nagynyomású és csak kevés vizet (folyadékot) szolgáltató rétegek, viszont olyanok is, amelyeknek a vízhozama a csekély nyomás ellenére is nagy. Ennek megfelelően vannak olyan vizet adó rétegek, amelyeknek a folyadékoszlopa durvább kezelést is megenged, de olyanok is, amelyeknek vízszolgáltatása a túlnyomás legcsekélyebb növelése esetén is teljesen megszűnik. Az ilyen rétegek az avatatlan megfigyelő előtt teljesen rejtve maradhatnak. Szolgáljon e két szélsőséges eset példájául a tiszaörsi kincstári mélyfúrás. A kút a külszínen mért 37 atm. nyomása ellenére alig szolgáltatott 1-5 l/perc felszálló vizet ; ezt a mennyiséget azonban bármely magasságú szelvényben egyformán adta. Ellenkező példa a szerencsi ú. n. piactéri kút, amely a föld felszíne fölött 0-30 m-rel percenkint 450 liter vizet adott, a felszín fölött 0-40 m magasságban viszont teljesen megállott a szolgáltatásban. Ugyan ilyenek a viszonyok azoknál a vizeknél, amelyek nem emelkednek a külszínig. Ilyen viszonyok között azonban a jelenségek helyes megismerése és a hozzájuk szigorúan igazodó, tehát az ilyen hozamok kezelésének elbírálásánál követendő leghelyesebb módszer megválasztása tudományos képzettséget igényel. A föld mélyebb altalajába lehatoló fúrt kút a legtöbb esetben több tároló rétegen (szelvényen) halad át, amelyeknek a ktilszínre vonatkoztatott potenciálja a fent elmondottakhoz képest egymástól eltérő. A rétegek tudatos vagy véletlen összekapcsolása interferencia-jelenségeket eredményez (1. ábra). Ezek az interferencia-jelenségek a fúrt kutakban a különböző potenciálú rétegek közötti állandó folyadékmozgásban jelentkeznek. Következményeik beláthatalanok és helyrehozhatatlan károkat eredményeznek. Egy bizonyos szintben fakadó, ivásra kiválóan 1. ábra. Több tároló rétegen áthatoló mélyfúrás, amely különböző nyomású vizet tartalmazó rétegeket tárt fel.