Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - VII. Vendl Aladár dr.: Földtan és ivóvízellátás

428 VEN DL ALADÁR DR. СП erő hatására addig halad lefelé, míg vizet át nem eresztő rétegig jut. E fölött lassanként összegyűlik s a réteg dőlésének irányában mozog tovább. A víz összegyűlésére természetesen nem szükséges, hogy az alsó réteg gyakorlati szempontból vizet át nem bocsátó legyen ; elég, ha vízvezető képessége kisebb, mint a fölötte levő kőzeté. A karsztos területen ellenben a csapadékvíz a hasadékokon át gyorsan belefolyik a kőzetbe. A befolyás főként azokon a hasadékokon megy végbe, melyeket a rajtuk keresztülfolyó víztömegek a mechanikai eróziójukkal és kémiai oldásukkal széles járatokká és barlangokká bővítették ki. Ezekbe az üregekbe és tág járatokba folyik össze a környező repedésekből a víz. Ezekben a karsztcsatornákban a víz mozgása nem csupán a dőlés irányában megy végbe, hanem a közlekedő csövek törvénye szerint. Ebből ered a legkülönbözőbb alakú csatornák igen különböző összefüggése szerint a karsztvíz vízrajzának minden jelensége. A karsztban sokszor nincs egységes, nagy területre összefüggőn kiterjedő, egyenletes esésű víztükörrel bíró földalatti víz. A víz különböző alakú, bonyolult rendszerekké összetett elágazó csatornákban gyűlik össze s ezek a karsztot különböző mélységű szintekben járhatják át. A nagyobb járatok, csatornák igen gyakran vetődési síkok mentén alakulnak ki. A vetődések mentén a kőzetek erősen összetörtek, tehát a vizet jobban vezetik és könnyen képződnek bennük a csatornák. A járatok helyzetét, egymással való összefüggését, a források kibuggyanásának viszonyát vázlatosan a 2. ábra foglalja össze (Keilhack nyomári, kis módosítással). Az ábrán a mészkövet átjáró különböző irányú litoklázisok nincsenek feltüntetve, csupán csak a járatok. Az ivóvízellátás szempontjából a legtöbb területen a legfontosabbak a 1II. csoport kőzetei. Hézagtérfogatuk közepes. A víz bennük általában az ásványszemek között levő pórusokban helyezkedik el. A repedéseknek csak a homokkövekben, konglomerátumokban (és breccsákban) lehet fontos szerepe. Lényeges, hogy az ásványszemek vagy kőzettörmelékdarabok közt elég nagyok legyenek a hézagok. Tapasztalati megfigyelésekből ismeretes, hogy lia a homokszemek átmérője 0-1 mm-nél kisebb, akkor a ru l 2. ábra. 1, 8 = szakaszos forrás; 2, 13=állandó forrás; 4, 11, 12 = víznyelők; 5 = nagy barlangjárat; 6 = nagy forrás; 7 = apró források, a völgyben levő folyóvizet táplálják ; 9, 10 = időnkint víznyelők, máskor források, 14 időszaki forrás; 15 = félig sósvízű forrás; 16 = tengeralatti édesvizű forrás; a = vízgyi'tjtő, b = szívornya, G=hosszű csatornarendszerek, R = nagy üregrendszer, T = tenger víztükre, F = folyó.