Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)
3-4. szám - VII. Vendl Aladár dr.: Földtan és ivóvízellátás
FÖLDTAN ÉS IVÓVÍZELLÁTÁS. 1 írta : VENDL ALADÁR dr. Előadásom célja : igen rövid összefoglalást adni arról, hogy az ivóvízellátás szempontjából számbavehető víz miként helyezkedik el a kőzetekben, és hogy csonka országunk területének különböző korú kőzetekből álló földtani szintjei közül melyek ismertek, mint víztartók és milyen jelentőségűek lehetnek az ivóvízellátás szempontjából. Ilyen rövid előadás keretében ezeket a kérdéseket természetesen nem lehet kimeríteni s ezért előadásom nem is tarthat teljességre számot. A kőzetek hidrogeológiai osztályozása. A földalatti cseppfolyós víz, a tudomány mai állása szerint, a következő eredetű: 1. A föld felszínére hullott csapadék beszivárgott része. 2. A felső hidegebb kőzetekbe behatolt levegő páratartalmából lecsapódott víz; mennyisége többnyire igen kicsi, noha bizonyos körülmények közt talán nagyobb jelentőségű, mint ahogy gondolni szoktuk. 3. A szerkezeti mozgások következtében mélyre, nagy hőmérsékletű mélységbe süllyedt kőzettömegekből „kiizzadt" víz (Gautier-iéle gondolatmenet). 4. Közvetlenül a magmából származó s a nagyobb mélységekben lévő vizet gyarapító, úgynevezett juvenilis -víz (Suess Ede). A két utóbbi a nagy mélységben lévő kőzetekben fordul elő, de belőlük, főként vetődéseken át, magasabb szintekbe s keveredetten a felszínre is feljut. A víz a kőzetekben lévő hézagokban helyezkedik el. Ismeretes, hogy a kőzetek hézagtartalmát (porozitását) vagy a hézagtérfogattal, vagy a pórusszámmal (hézagtényezővel) jellemzik : Fj V — v d — d x és n \n = hézagtérfogat, 1\= a hézagok térfogatának összege а V térfogatú kőzetdarabban, V = a kőzetdarab térfogata, v = a kőzet tömör részének térfogata, d = a kőzet sűrűsége, d x= a kőzet térfogatsúlya, e = pórusszám (hézagtényező). ] A hézagtérfogatot gyakran százalékban fejezik ki (ekkor az első egyenlet értékeit százzal kell szorozni). 1 Az Ivóvízellátási Nagygyűlésen kivonatosan elmondott előadás eredeti szövege.
