Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - VI. Lászlóffy Woldemár dr.: Községeink és városaink vízellátása

KÖZSÉGEINK ÉS VÁROSAINK VÍZELLÁTÁSA 41 9 Sajnos napjainkban a vízműépítéshez szükséges hosszabb lejáratú hitelek forrásai elapadtak. Ma ez a fejlődés egyik legnagyobb kerékkötője, mert még azok a közületek sem tudják megépíteni vízművüket, amelyeknek a közönsége egységesen az építkezés mellett foglalt állást és ahol a tervek is elkészültek már. Sőt a meglévő vízművek fejlesztése is elmaradt, amire pedig nagy szükség volna, hiszen még a vízművel ellátott városokban is átlag csak a lakosság 25—30%-a iszik vízvezetéki vizet. (Szeged 55%, Debrecen 51%, Karcag 22%, Turkeve 5%). Jellemző példa a pénzügyi nehézségekre Rákospalota esete, ahol a város 33 közkútjából csak 2 ad iható vizet, a 9 óvoda közül csupán 2-ben, all elemi iskolából ugyancsak 2-ben van és a 3 középiskolának egyikében sincs jó víz és 45 kocsmai kútból csupán 1 nem esett kifogás alá ! A városban lévő 15 fatelep, 10 famegmunkáló telep és 4 mozi a tűbiztonság érdekében kívánná a vízvezeték sürgős megépítését. Az ásott kutak vize igen kemény, úgyhogy a városban még mosásra is lajtos kocsikban árulnak vizet, az ivóvízszükséglet kielégítésére pedig többnyire szénsavval telített palackozott víz szolgál, valóságos különadóval terhelvén a lakosságot. Nem csoda, ha a közönség messzemenő áldozatokra is kész volna, csakhogy vízvezetékhez jusson. A képviselőtestület még 1937-ben magáévá tette Szöcs József polgármester javaslatát, hogy a közművek megépítéséhez szükséges tőkét az aránytalanul drága hitel igénybevétele helyett közüzemi járulék alakjában előre gyűjtsék össze. A városban lévő minden lakó-, üzlet- vagy műhelyhelyiségre 8 év alatt 96 havi részletben törlesztendő egyszeri, 120 P-ős, közüzemi járulékot vetettek volna ki. A vízvezeték és csatornahálózat az így részletekben befolyó összegekből fokozatosan, nyolc év alatt épült volna meg. A tőkegyüjtési tervet a vármegye is jóváhagyta, de még nem járult hozzá a belügyminiszter, mikor megrendült Európa földje és ezzel az építkezésre kedvező időpont ismét elszaladt. A teendők. Végigpillantottunk a magyarországi ivóvízellátáson és beletorkollottunk minden szép terv fojtógyűrűjébe : a pénzügyi kérdésbe. Nem feladatom, hogy a pénzügyi nehézségek megoldására javaslatot tegyek ; itt csak arra mutatok rá, hogy tervszerű munkával, helyes szervezéssel a pénzhiányt is lehet részben ellensúlyozni. Elsősorban csak bizonyos csekélyebb indítótőkére van szükség. Másrészt nem hallgathatom el azt az érzésemet, hogy életbevágó kérdésekben nem pénzügyi megfontolásokra van szükség. Ha az édesanya gyermekét veszélyben látja, nem néz fáradságot, nem gondol arra, hogy honnan teremt fedezetet műtétre, kórházi ápolásra, csak megmentsék a drága életet. Hungária anyánknak évente többezer gyermeke száll sírba a rossz ivóvíz miatt és még több ezer satnyul, tengődik jó ivóvíz híján. Mi lehetne a segítség, a fejlődés útja ? Ezt természetesen csak átfogó terv állapíthatja meg, amelynek 1.) számolnia kell a pénzügyi lehetőségekkel (nemcsak az adottságokkal !), 2.) ki kell terjeszkednie az egész országra és 3.) szolgálatába kell állítania az egész állami gépezetet. Az átfogó terv nem annyira műszaki, mint inkább pénzügyi vonatkozású. Alapja az ivóvízellátás jelen állapotának felvétele kell, hogy legyen, amihez igen 27*