Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)
3-4. szám - V. Papp Remig: A magyarországi ivóvízellátás adatai
A MAGYARORSZÁGI IVÓVÍZELLÁTÁS ADATAI 395 Külföldön, legalább a vízművekre vonatkozóan, évtizedek óta rendszeresen évről-évre statisztikai évkönyvek jelennek meg, amelyeknek a szakemberek igen nagy hasznát veszik. Még a rövidéletű Csehszlovák köztársaság is adott ki egy ivóvízstatisztikát 1932-ben (az 1928. évre vonatkozóan 1), amely többek között az összes felvidéki és kárpátaljai vízművek és vízvezetékek adatait is tartalmazza. Hazánkban kizárólag magánközlemények és egyéni adatgyűjtések eredményei jelentek meg szórványosan és mint ilyenek, természetesen nem lehettek olyan teljesek, mint egy hivatalos, hatósági adatgyűjtés. Az első ilyen közleménynek tekinthető dr. Szontagh Tamás : Magyarország mesterséges vízellátása" című tanulmánya. 2 Teljességre nem törekszik, nem rendszeres, hanem elsősorban a vízbeszerzés módjára vonatkozóan közöl, felsorolásszerűen, adatokat. Már komoly statisztikai munka az Országos Közegészségügyi Intézet ivóvízellátási osztályának a vízművekre vonatkozó 1931. évi adatgyűjtése, amelyet Jendrassik Aladár és dr. Bolberitz Károly dolgozott föl. 3 A tanulmány adatai az 1930. évre vonatkoznak és kiterjeszkednek 27 városi és 5 községi vízműre. Az akkori országterület összes vízművel rendelkező városai megtalálhatók benne. A községi vízműveknél a szerzők nem törekedtek teljességre. A sorrendben következő, nyomtatásban is megjelent adatgyűjtés a szerzőnek ,,Adatok hazánk ivóvízellátására vonatkozóan" című tanulmánya, 4 amely részben az addig megjelent adatok nyomán készült, nagyobb részben azonban saját levelezése útján beszerzett adatokat tartalmaz. Ebben már 27 városi és 24 községi vízmű adatai találhatók meg és kiterjeszkedtem a körzeti vízvezetékekre is. Az adatgyűjtés az 1935. évre vonatkozik és a Jendrassik—Bolberitz-féle tanulmányban közöltekkol összehasonlítva az ötéves fejlődésről is érdekes képet ad. Remélem, hogy az 1940. évre vonatkozóan már teljes hivatalos adatgyűjtemény fog megjelenni és a vízellátás ügyét szívükön viselő magánemberek, lelkes műkedvelők, nem lesznek kénytelenek ezeket az adatokat ismét összegyűjteni és közreadni. A M. Kir. Iparügyi Minisztérium illetékes szakosztálya évről-évre összegyűjti a vízművek adatait. Sajnos azonban ezeket az adatokat sehol nem teszik közzé és így a nyilvánosság számára nem hozzáférhetőek. A Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága is végzett a városi vízmű-üzemekre vonatkozó adatgyűjtést, amely azonban feldolgozatlanul hever valamelyik poros aktacsomóban. Ezekben az adatgyűjtésekben pedig igen sok olyan gazdasági és pénzügyi vonatkozású adat van, amelyeket magánemberek nem gyűjthettek össze. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala a Városok Nemzetközi Kongreszszusára tervezett egy 1938-ra vonatkozó nagyszabású statisztikai adatgyűjtést, amelyben egy kérdőlap a városi vízmű-üzemre, egy lap pedig a város vízellátására vonatkozott volna. Ez a tervezett adatgyűjtés azonban kizárólag a városokra terjedt volna ki, pedig az ivóvízellátás szempontjából a 20—30.000 lakosú nagyközségek éppen olyan fontosak volnának. A nagyterjedelmű kérdőívet az 1939. évi súlyos politikai viszonyok és a városok közigazgatási túlterheltsége miatt mindezideig nem bocsátották ki. Összevéve nem sok az, amit az ivóvízellátás adatgyűjtésének történetéről elmondhatunk. Az eddigi adatgyűjtésekből is felrajzolódik azonban a hazai ivóvízellátás elmaradottságának képe és talán ez fogja az illetékeseket erőteljesebb cselekvésre bírni. Saját tanulmányomon kívül a többi idézett cikk mindegyike 1 Statistika Vodovodu Öeskoslovenské republiky die stavu r. 1928. Prága 1932. 2 Természettudományi Közlöny 1919. évi 715—716. szám. 3 A tanulmány német nyelven jelent mog a „Hidrológiai Közlöny" 1931. évi évfolyamában „Die Wasserleitungen Ungarns" címmel. 4 „Vízügyi Közlemények" 1937. évi 1. szám.
