Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - IV. Boros Tibor: Csapadékos és száraz időszakok Csonkamagyarországon

CSAPADÉKOS ÉS SZÁRAZ IDŐSZAKOK 28» nyáron és télen észlelt száraz időszakok között, mivel gazdasági és egyéb tekintetben a nyáriak sokkal fontosabbak. Már említést tettünk a július körül Bábolnán észlelt 46 napos és Kápolnásnyéken észlelt 60 napos szárazságról. Vácott június és augusztus körül is előfordult 51—51 napos szárazság, Cibakházán július körül 46 napos, Kecskeméten 44 napos bővített száraz időszak, de Szentgotthárdon is volt augusztus táján 44 napos időszak 1 mm-t elérő csapadék nélkül. Ezek természetesen nyári időben katasztrofális természeti csapások, lehetőségükkel azonban sajnos számolnunk kell. Ezeknél jóval hosszabb bővített száraz időszakok fordultak elő az év első három hónapjában. Gödöllőn február—március—áprilisra terjedő 76 napos, Egerben és Cibakházán 73 napos, Túrkevén 71 napos szárazságot figyeltek meg. Vácott 69 napos, Felsőbabádon 65 napos, Kiskúnhalason 60 napos volt az előfordult leghosszabb bővített száraz időszak. 50 napnál hosszabb szárazságot sok állomás figyelt meg : a Dunántúl Szombathely 57, Kápolnásnyék 56, Hőgyész 51 naposat ; a Duna—Tisza-közén Vác, Gödöllő, Budapest és Felsőbabád 56 naposat, a Tiszántúl Fegyvernek 59 naposat, Tokaj 59 naposat, Tiszafüred 58 naposat észlelt ; Balassagyarmat 56 napos, Eger 58 napos szárazságot figyelt meg a téli és koratavaszi hónapokban. 40—50 napos száraz időszakok október—november körül is előfordultak számos helyen. Érdemes az érem másik oldalát is nézni : Szentgotthárdon májusban 15 napos volt a leghosszabb szárazság, Szombathelyen júniusban 14 napos, Siófokon, Rinyakovácsin, Hőgyészen 17 napos, Kalocsán és Tápiószelén 18 napos, sőt Debrecenben sem fordult elő júniusban 19 napnál hosszabb szárazság ; Nyíregyházán pedig májusban nem volt 15 napnál hosszabb száraz időszak. D) Fokozott szárazsági időszakok. A bevezetésben már volt szó arról, hogy mi indokolja a fokozott szárazsági időszakok tárgyalását. Az ott mondottakhoz most még csak annyit kell hozzáfűznünk hogy a fokozott száraz időszakok legkisebb tartamának 16 napban való megállapítása természetesen önkényes ugyan, de körülbelül megfelel a gyakorlati követelményeknek. Ezen a határon túl kezd ugyanis az ilyen szárazsági időszaknak gyakorlati jelentősége is lenni. Mivel itt a periódus hosszúságának alsó határát máskép állapítottuk meg, mint a bővített és teljesen száraz időszakoknál, a gyakoriságra, illetve valószínűségre kapott értékek nem hasonlíthatók össze az azokra vonatkozó eredményekkel. Csak egymás közt lehet összehasonlítani az állomások adatait. Sőt még az egyes hónapok adatairól sem lehet külön-külön szólni, mert nyilván lehetetlen egy 70 vagy 120 napos száraz időszakot bármelyik hónaphoz is sorozni. Ezek a nehézségek indítottak arra, hogy mind a valószínűséget, mind az átlagos tartamot csak évi átlagban tüntessük fel. A 18. ábra megmutat ja, hogy évi átlagban mennyi valószínűsége van annak, hogy egy nap fokozott szárazsági időszakhoz tartozzék. Ez a térkép teljesen megfelel a csapadck-klíma ismert sajátságainak. Még a bővített száraz időszakok valószínűségének térképén is (10/c. ábra) voltak kisebb egyenetlenségek, néhány kiugró állomás, itt azonban ilyenek nincsenek. Ennek természetes oka az, hogy 5 mm-es csapa321