Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - IV. Boros Tibor: Csapadékos és száraz időszakok Csonkamagyarországon

322 BOROS TIBOR dékot már gondatlan észlelő sem néz el. A 10/c és a 18. ábrát összehasonlítva, látjuk, hogy a valószínűség legnagyobb értékei mindkettőn a Duna—Tisza-közén mutatkoznak. Ettől délnyugatra a valószínűség fokozatosan csökken, legkisebb mindkét vonatkozásban Zala és Somogy megyék déli részén. A térképek keleti fele már nem mutat ilyen egyező sajátságokat. A 18. térképen az Alföld keleti fele (Debtecen, Nyáregyháza vidéke) még hozrátartozik az alföldi jellegű 55%-os területhez, ettől északkeletre és délkeletre fokozatos csökkenés mutatkozik. A 10/c térképen az Alföld keleti részén a dunántúliakhoz hasonló, egészen alacsony valószínűségeket látunk, ettől délre és északkeletre ismét magasabb értékek szerepelnek. A 18. ábrán látható eloszlás mindenesetre sokkal jobban megfelel a csapadéktérképnek. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a 10/c térképen az Alföld keleti részén mutatkozó alacsony valószínűségek csak néhány jó állomás szerepének volnának tulajdoníthatók, mert ebbe a menetbe nem egészen elsőrendű állomások adatai is egész jól beleilleszkedtek. A 19. ábrán a fokozott szárazsági időszakok átlagos hosszúságát láthatjuk, szintén évi középértékben. Ezeknek az értékeknek sem tulajdoníthatunk abszolút értelemben vett jelentőséget, mert hiszen az átlagos tartam attól függ, hogy hány napban állapítjuk meg a fokozott száraz időszakok alsó határát ; ha az alsó határt emeljük, az átlagos tartam is emelkedik és viszont. Itt csak az állomásoknak egymással való összehasonlítása jogosult. Az eloszlás egyébként a várakozásnak megfelelő. Összehasonlítva ezt a bővített száraz időszakok átlagos hosszát feltüntető 16. térképpel, ismét azt az észrevételt tehetjük, hogy a legszárazabb vidékeket körülvevő görbe ezen a térképén is (akárcsak a 18.-on) jóval messzebb terjed kelet felé, mint a 16. ábrán. Mivel az átlagos hossznak havi értékeit nem lehetett kiszámítani, a 20. ábrán összeállítottuk az egyes állomásokon észlelt leghosszabb fokozott szárazsági időszakokat a nyári és a téli félévre vonatkozólag. A fokozott szárazsági időszakoknak nyáron nemcsak mezőgazdasági, hanem meteorológiai szempontból is nagyobb jelentőségük van. Télen ugyanis az 5 mm-en felüli csapadékok ritkábbak, előfordulhatnak tehát télen igen hosszú, száraznak egyáltalán nem mondható időszakok, 40 45 50 18. ábra. A fokozott szárazsági időszakok fellépésének százalékos valószínűsége. (Évi átlag.) 19. ábra. A fokozott szárazsági időszakok átlagos időtartama napokban. (Évi átlag.)