Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - IV. Boros Tibor: Csapadékos és száraz időszakok Csonkamagyarországon

320 BOROS TIBOR Ezután rátérhetünk a legérdekesebb kérdésre : a leghosszabb bővített száraz időszakok vizsgálatára. Ebből a célból összeállítottuk, hogy minden egyes állomáson az év egyes hónapjaiban fellépett bővített száraz időszakok közül melyik volt a leghosszabb. Ezeket az értékeket összeadva és 12-vel elosztva megkaptuk a bővített száraz időszakok átlagos legnagyobb hosszát az illető állomásra nézve. A középérték 26-3 nap (Rinyakovácsi) és 39-7 nap (Vác) között ingadozik, legnagyobb a Duna—Tisza-közének északi részén és a Tisza völgyének középső részén (34—36), legkisebb a Dunántúl déli, délnyugati vidékem és az Alföld keleti szélén (27—30). A XXIII. táblázat az országrészenként összegezett számértékeket tartalmazza. Az év első három hónapjában az átlagos legnagyobb hosszúság igen nagy értékeket ér el, a Duna—Tisza-közén a 46 napot is megközelíti, áprilisra azonban országszerte XXIII. TÁBLÁZAT. A bővített száraz időszakok legnagyobb hossza. (Országrészenkénti középértékek.) Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Közép Dunántúl 43-8 36-3 38-4 19-9 22-8 22-2 31-7 25-4 25-2 29-3 30-9 28-3 29-5 D.-T.-köze 45-9 39-4 49-6 25-2 25-7 28-3 31-1 30-2 31-4 35-7 32-4 27-2 33-5 Tiszántúl 34-6 37-2 47-7 26-7 25-7 25-7 30-4 29-4 28-9 35-3 35-6 26-4 32-0 Hegyvidék 44-5 49-3 46-7 25-0 25-5 32-0 236 24-8 30-3 37-7 33-8 23-0 33-0 Ország . . 4M 38-8 45-0 24-0 24-7 25-8 30-3 27-8 28-4 33-7 33-2 26-8 31-6 nagyot esik, a Dunántúl 20 nap alá csökken. A három tavaszi hónapban közel egyenlő, júliusra erősen emelkedik, érdekes, hogy a Dunántúl erősebben, mint az Alföldön. Júliustól kezdve szeszélyesen ingadozik, ez természetes következménye annak, hogy itt a szélsőségesen hosszú szárazságok időtartamából képeztünk középértékeket. Itt egy-egy kivételesen hosszú száraz időszak már lényeges módosulásokat idéz elő a középértékben is. (Pl. a dunántúli hosszú júliusi középértéket egy bábolnai 46 napos és egy kápolnásnyéki 50 napos szárazságnak kell betudnunk). A dunántúli átlagos legnagyobb tartam egyébként július és december kivételével végig kisebb a Duna—Tisza-közinél, január, július -jj^nap д és december kivételével pedig a tiszántúlinál is. Az országos átlagot egybevethetjük a teljesen száraz időszakok abszolút legnagyobb hosszának országos átlagával (17. ábra). Az évi menet itt csak nagy vonásokban egyezik meg, kisebb eltérések vannak. Az időtartamok egymáshoz viszonyított arányszáma legkisebb szeptemberben (1-23), legnagyobb januárban (1-79). Ha mármost az észlelt leghoszszabb bővített száraz időszakot keressük, különbséget kell tennünk a 40 35 30 25 20 15, 10 I 'II ' III MV VI 1 VII XI ' XII 17. ábra. A bővített és a teljesen száraz időszakok átlagos leghosszabb időtartama.